Érdekességek
Túledzettség tünetegyüttese, kiégés a maximális kognitív kontroll hatására
2020.02.23Megerőltető edzés vagy verseny után a testnek is szüksége van pihenésre, szünetre. Amennyiben a mozgatószervrendszernek vagy egyéb más szervnek figyelmeztető jeleit figyelmen kívül hagyjuk, nagyobb lesz az esélyünk a sérülésre. De honnan jön a krónikus fáradtság, vagy túledzettség, amit a sportolók életük során többször elszenvednek? Ez a kérdést járta körül a francia sport és viselkedést kutatók egy csoportja.
Daganatos betegségek és a sport
2020.02.20Hasznos tanácsok sportoláshoz daganatos betegséget túlélő emberek számára Az új kezelési eljárásoknak köszönhetően a daganatos betegséget túlélő emberek száma folyamatosan növekszik. Ez az örömteli megállapítás volt az alapja annak, hogy 2010-ben az Amerikai Sportorvos Társaság összehívott egy kerekasztalbeszélgetést „Sporttal a rák utókezeléséért” témakörben.
A várandós anyák és a túlsúly
2020.02.15A várandós anyák túlsúlya a terhesség kezdeti szakaszában még inkább negatív módon befolyásolja a születendő gyermekek anyagcseréjét, mint például a terhességi cukorbetegség.
A nagy „éljél és mozogjál” kihívás, egy program a 7-11 éves gyermekeknél a fizikai aktivitás, a sport népszerűsítésére
2020.02.11Az utóbbi évek tanulmányai alapján az európai, valamint az amerikai gyermekek fizikai aktivitása nem éri el az előírt mennyiséget és minőséget. Olyan programokra van tehát szükség, amelyeknél a gyermekeket már egészen kiskorukban a fizikai aktivitásra buzdítják. Olyan megalapozott reakciótervvel kell felkészülni a gyermekek fizikai aktivitásának tudatos növeléséhez, hogy tényleges fejlődés következzen be a mozgásukban, amelybe bevonják az iskolát, a családot és a közösséget egyaránt. A „Tervezett Magatartás Elmélete” (TME) modellre alapozva lehet a legjobban az egészségtudatosságra hatni. A nagy „éljél és mozogjál” kihívás a leginkább alkalmas a TME -be beépülve arra, hogy a kisiskolásokat (7-11 évesek) mozgásra buzdítsa. Egy francia tudományos felmérésben ennek a programnak a hatékonyságát vizsgálták.
Aktivitásmérővel rögzített alvásmennyiség és klinikai kardiovaszkuláris rizikótényezők idősebb nőknél
2020.02.05A hosszú és rövid időtartamú alvások olyan életmódbeli tényezők, amelyek összefüggésbe hozhatóak kardiovaszkuláris betegségekkel (KVB). Az alváshossz és a KVB összefüggéseinek vizsgálatai ez idáig nehezen értékelhetőek voltak, mert vagy túl homogén volt a minta vagy saját bevallás alapján mérték az igen egyéni kialakulási okokat. Nőknél a KVB és a nem megfelelő alvásmennyiség kialakulása a kor előrehaladtával növekszik.
Már heti egy kiadósabb kocogással a hosszabb életért!
2020.01.31A kocogás a legnépszerűbb szabadidős, valamint egészségügyi céllal alkalmazott mozgásforma. A prevenciós hatásáról szóló nézetek ugyanakkor ellentmondásosak.
Fizikoterápia és gyógyulás a tüdőrák operációja után
2020.01.29A fizikoterápia során természetes és mesterségesen előállított fizikai energiákat használva kezelik a mozgásszervi, idegrendszeri és keringési problémákat. A kezelések során használt energia típusok, ami a gyógyítást szolgálhatja, úgy mint az elektromosság (elektroterápia), ultrahang, mozgás (mechanoterápia) lézer (fototerápia), a víz (hidroterápia), a hőmérséklet változása (termoterápia) vagy a mágnesesség.
A profi labdarúgók tovább élnek, DE jellemzőbben alakul ki náluk a demencia
2020.01.27A profi labdarúgók esetében az összes halálozási arány 13%-al kevesebb, mint azoknál, akiknek nem jelentett semmit a fekete-fehér bőrlabda rúgása. Mindezek mellett a demencia kialakulásának is szignifikánsan nagyobb az esélye a profi labdarúgóknál. Az alább ismertetett tudományos munkát eset-kontroll kohorsz vizsgálat során bizonyították be a Glasgowi Egyetem kutatói.
Nem mindegyik sport jelent ugyanolyan védelmet a szív-érrendszer betegségeinek megelőzésében
2020.01.20A szív érrendszeri megbetegedések állnak a fejlett gazdasággal rendelkező országokban, így például Európában Magyarországban vagy Németországban a vezető halálokok listájának élén, ugyanis közel 40%-os részesedésükkel megelőzik a daganatos megbetegedéseket is. A kiemelt kockázati tényezők között szerepel a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a MOZGÁSSZEGÉNY életmód is, pedig a betegségek jelentős része megelőzhető lenne az egészséges életmóddal - helyes táplálkozással, rendszeres testmozgással, illetve a káros szenvedélyek elhagyásával - és a rendszeres szűrővizsgálatokkal.
A mozgásszegény életmód miatt már két hét alatt csökken a fittség és az izomtömeg
2020.01.16Az elmúlt évben Liverpoolban (Anglia) egy élettani konferencián hangzott el az alábbi igencsak meglepő eredmény egy tudományos előadásban. „A 60 éveseknél két hét inaktivitás nem pusztán az izomtömeg, hanem a kardio-respiratorikus vagyis a szív-és légzési fittség leépüléséhez is vezet”.
