Van-e ideális időpont a testmozgásra?

2026.10.12

A legtöbb dolgozó ember számára a mozgás legnagyobb kihívása sokszor nem az edzésprogram összeállítása, hanem annak az időnek megtalálása, hogy rendszeresen mozogjon. SŐT legyen rá egyáltalán ideje mozogni, mert a legyakoribb kifogás, hogy ajjaj, erre már nincs időm, és csak azután jön, hogy reggel vagy este, éhgyomorra vagy vacsora után, hétköznap vagy hétvégén, együtt vagy csoportban, szabadban vagy teremben? Ha viszont már találtunk némi szabadidőt a testmozgásra, akkor az sem mindegy, hogy a napi ritmusunkban mikor találunk megfelelő időpontot, hiszen a modern kronobiológia – az élőlények biológiai ritmusait és az időhöz kötött működését vizsgáló tudomány – egyre több bizonyítékkal szolgál arra, hogy a testmozgás hatása, egészségünkre gyakorolt hatása nem független, annak időpontjától.

Mozgásban a lélek is! A testmozgás szerepe a mentális egészség megőrzésében

2026.10.10

Az október 10-i Lelki Egészség Világnapja kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet egy gyakran alábecsült, mégis rendkívül hatékony természetes „gyógyszerre”: a rendszeres testmozgásra. Bár a legtöbben a mozgás fizikai előnyeit, illetve a testi egészség megőrzése terén ismerik, egyre több kutatás bizonyítja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás egyben a mentális egészség megőrzésének és fejlesztésének is az egyik legfontosabb eszköze. A testmozgás során szervezetünk számos olyan anyagot termel, amelyek hozzájárulnak a jobb közérzet kialakulásához. Már egyetlen, 20-30 perces séta vagy könnyű kerékpározás után is sokan tapasztalják a mentális felfrissülés érzését.

Új élet, új erő Miért létfontosságú a rendszeres testmozgás a szervátültetésen átesett emberek számára? II. rész

2026.10.05

Kevés információ áll rendelkezésre a szívátültetésen átesett betegek fizikai aktivitási szokásairól, illetve az egyéb, életmóddal összefüggő prevenciós intézkedésekről. Bár a szívátültetés története több mint 50 évre tekint vissza, a mai napig nem léteznek olyan irányelvek vagy állásfoglalások, amelyek részleteznék az átültetést követő prevenció és rehabilitáció sajátosságait. A szívátültetésen átesett betegek egyértelműen nem tekinthetők egészséges, betegségmentes egyéneknek, ugyanakkor jelentősen különböznek a szívelégtelenségben szenvedőktől vagy a mechanikus keringés támogatásban részesülőktől is. Ezért a szívátültetést követő prevenciót és rehabilitációt kifejezetten ehhez a betegcsoporthoz kell igazítani, és multidiszciplináris jellegűnek kell lennie. A prevenciós és rehabilitációs programokat már a szívátültetést követő korai szakaszban el kell kezdeni, és a beavatkozást követő teljes időszak során folytatni kell.

Új élet, új erő Miért létfontosságú a rendszeres testmozgás a szervátültetésen átesett emberek számára? I. rész

2026.10.02

A modern transzplantációs medicina az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb orvosi sikertörténete. A vese-, máj-, szív-, tüdő- vagy egyéb szervátültetés ma már nem csupán életmentő beavatkozás, hanem sok esetben évtizedekkel képes meghosszabbítani a betegek várható élettartamát. A siker azonban ma már nem pusztán azt jelenti, hogy a beültetett szerv működik. Miközben sok ember a szervátültetett betegeket még ma is "kímélendő" személyekként képzeli el, a tudományos bizonyítékok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Ugyanolyan fontos kérdéssé vált, hogy a beteg milyen életminőségben él, képes-e dolgozni, sportolni, családi és társadalmi szerepeit ellátni, illetve mennyire tud visszatérni a normális élethez. E szemléletváltás középpontjában egyre inkább a rendszeres testmozgás áll, az állapothoz igazított rendszeres fizikai aktivitás ma már a transzplantáció utáni rehabilitáció egyik legfontosabb eleme.

Az egészség megőrzése elsősorban az egyén felelőssége

2026.09.30

Az egészség megőrzése elsősorban az egyén felelőssége, és ennek a felelősségnek a legfontosabb gyakorlati eszköze a rendszeres testmozgás. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy az orvoslás történetének nagy paradoxonja, hogy a modern társadalomban rengeteg betegséget próbálunk gyógyszerekkel kezelni, miközben számos esetben éppen a mozgáshiány járult hozzá a kialakulásukhoz.

Hogyan mérhető a testmozgás hatékonysága nem sportolóknál?

2026.09.27

A rendszeres testmozgás eredményességét nem feltétlenül a sportteljesítmény mutatja meg, hiszen egy nem sportoló, normál napi rutinnal rendelkező személy esetében sokkal fontosabb szempont az egészség, a fittség és a mindennapi életminőség javulása. Esetükben szemben a sportolók, sőt élsportolók rutinszerű sportorvosi, teljesítmény élettani ellenőrzésével, a hétköznapi személyek esetében a rendszeres testmozgás, az aktív életmód hatékonysága többféle módon mérhető.

Az ízlelésnek és a szaglásnak kifejezett, tudományosan igazolt kapcsolata van a testmozgással. Az ízlelés és a szaglás világnapja kapcsán

2026.09.14

Az ízlelés és a szaglás világnapját minden évben 2021-óta szeptember 14-én ünnepeljük. A kezdeményezést a World Taste & Smell Association hívta életre, közvetlenül a koronavírus-világjárvány idején. Ekkor ugyanis emberek milliói tapasztalták meg világszerte, milyen drasztikus életminőség-romlással jár e két kulcsfontosságú érzékszerv átmeneti vagy tartós elvesztése. A fizikai aktivitásnak jól ismert élettani hatásai vannak és érdekes módon a rendszeres testmozgás ezen a téren is segíthet. Bár empirikus feltételezések szerint ezek a hatások kiterjednek a nyáltermelés és akár az étvágy változására is, a testmozgás szájüregi biokémiára gyakorolt hatása, valamint az ízérzékeléssel való lehetséges kölcsönhatását tudományos módon vizsgálták. A fizikai aktivitás ugyanis mind rövid távon, mind közvetlenül az edzés után, illetve mind hosszú távon, rendszeres sportolás esetén jelentősen befolyásolja, hogyan érzékeljük az illatokat és az ízeket.

A szívünk ritmusa – A szívünk napja 2026 kapcsán

2026.09.13

A szívünk az egyik legcsodálatosabb szervünk. Egy átlagos élet során több milliárdszor dobban meg, szünet nélkül pumpálva az oxigént és az egyéb tápanyagokat a sejtjeinkhez. A Szívünk Napja alkalmából érdemes egy pillanatra megállni, és átgondolni, mit tehetünk a védelmében. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a kulcs a rendszeres testmozgás.

A rendszeres fizikai aktivitás szerepe a fáradtság leküzdésében

2026.09.12

Bármennyire is ellentmondásosnak tűnik, de a rendszeres fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb, bizonyítottan működő eszköz a fáradtság leküzdésére, legyen szó akár fizikai, akár szellemi vagy érzelmi kimerültségről. A kutatások és egészségügyi források több, egymást erősítő mechanizmust azonosítanak. A rendszeres fizikai aktivitás növeli az energiaszintet és csökkenti a fáradtságot azáltal, hogy javítja a szív- és érrendszeri egészséget, valamint a sejtek működését. A testmozgás segíti a szervezetet abban, hogy több mitokondriumot hozzon létre az izomsejtekben az energia előállításához. A jobb véráramlás hatékonyabban juttatja el az oxigént és a tápanyagokat a sejtekhez, így a javuló szív- és érrendszeri egészség fokozza a szervezet azon képességét, hogy oxigéndús vért szállítson az izmokhoz, tovább növelve az energiaszintet.

Az öngyilkosság megelőzésének világnapja kapcsán A testmozgás szerepe

2026.09.10

A társadalmi verseny fokozódása, a mindennapi stressz és a mentális zavarok terjedése világszerte egyre több embert érintenek. A rossz közérzet, a depresszió, a szorongás vagy a viselkedési problémák nemcsak az életminőséget rontják, hanem növelhetik az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok megjelenését is. Az öngyilkosság ma a globális halálozás egyik vezető oka: évente mintegy 804 000 ember veszti életét ilyen módon, ami 100 000 főre vetítve 11,4 esetet jelent. A társadalmi és gazdasági teher óriási, becslések szerint eléri a 93,5 milliárd dollárt. Különösen aggasztó, hogy a fiatalok körében az öngyilkossági gondolatok és kísérletek száma emelkedik. Ennek hátterében gyakran depresszió, párkapcsolati nehézségek, családi konfliktusok vagy más társadalmi stresszorok állnak. A kutatók és szakemberek egyetértenek abban, hogy a megelőzéshez sürgős, komplex beavatkozásokra van szükség.