Érdekességek

Fizikai aktivitás – mentális egészség – zöld terület

A föld lakosságának városokban élők aránya 2050-re eléri a 70%-ot, aminek számos negatív következménye lesz, tekintettel arra, hogy a városi lakosoknál jóval gyakrabban fordulnak elő mentális egészségügyi kihívások – mint például a szorongás és a hangulatzavarok.

Egy, a Nature Cities szaklapban a napokban közzétett tanulmány szerint ennek ellensúlyozására növelni kell a természetben eltöltött időt, hiszen már egy rövid, negyedórás időtartamú séta is a zöld természetben jelentős előnyökkel járhat a mentális egészségügyi problémák terén. Az említett folyóiratban közzétett eredmények útmutatást nyújtanak a várostervezőknek, a politikai döntéshozóknak, az egészségügyi szakembereknek ahhoz, hogyan miképpen lehet kihasználni a természet adta zöldterületeket az egyre gyakrabban jelentkező mentális egészségügyi problémák megoldásként, SŐT ez a kézenfekvő megoldás még további előnyökkel is jár, mint például a hőmérséklet csökkentése és a szén-dioxid megkötése.
Korábbi, - a honlapunkon is publikált - tanulmányok szoros összefüggéseket mutattak a természettel való szorosabb kapcsolat – séta, kirándulás, futás - és a mentális problémák kialakulásának kockázata között, azonban a legtöbb tanulmányban vagy nem lehetett ok-okozati összefüggésekre következtetni, vagy ezek nem voltak könnyen általánosíthatóak, vagy nem úgy lettek kialakítva, hogy megkülönböztethetőek legyenek az egyéb természeti körülmények hatásaitól.
Az elemzése közel 5 900 résztvevő adatait gyűjtötte össze 78 kísérleti vizsgálatból, amelyek mindegyike randomizált, kontrollált vizsgálat vagy intervenció előtti, illetve utáni vizsgálat volt. Az eredmények szerint addig, míg a városokban kialakított vagy már meglévő zöld természeti környezet minden típusa előnyös volt, a kutatók azt találták, hogy a városi erdők mentális szempontból, például a depresszió és a szorongás csökkentésében, még jobb hatásfokúak voltak. SŐT a fiatal felnőttek esetében még nagyobb előnyöket tapasztalnak, összehasonlítva az átlagnépesség adataival – ez azért fontos adat, mivel a legtöbb mentális egészségügyi zavar 25 éves kor előtt jelentkezik.

Talán meglepő, hogy a kapott eredmények szerint a zöld természetben eltöltött  - fizikai szempontból akár inaktív, mozdulatlanul eltöltött időtartamú tevékenység – ülés, fekvés - még hatékonyabb volt a negatív mentális egészségügyi következmények, például a depresszió csökkentése terén, mint a természetben töltött aktív idő, bár mindkettő egyformán előnyös a pozitív eredményeket jelzett.

A vitalitás terén tehát, amelyet az emberek élénkségének, éberségének és energikusságának felmérésével mértek, nem voltak egyértelműek az eredmények. Azt is megállapították, hogy a természetben eltöltött időtartama szerint a hatások nagyobbak voltak az ázsiai országokban, ahol a fiziológiai hatásokat fokozhatják a természettel való kulturális kapcsolatok, amelyek „felkészítik” az embereket az előnyeikre.

Az elemzések eredményei alapján, - bár a nagyobb városi parkok és erdők kritikus fontosságúak - a kutatók azt is javasolják, hogy kisebb „zsebparkokat” és további utcai fásításokat végezzenek a városokban. SŐT az épülő házak zöldterületekre néző ablakai is hasznosak lehetnek, akárcsak a csendes, természettel teli terek és a passzív természetközeli élményt nyújtó közösségi programok, mint például a vezetett parki meditációk, amelyek viszonylag alacsony költségű módszerek a városlakók közegészségügyi helyzetének javítására.

https://www.eurekalert.org/news-releases/1093560

További híreink