Érdekességek
Technológiai fejlődés és a mozgásszegény életmód, az elhízás kapcsolata
2022.02.20Már az őskorban törekedtek az emberek arra, hogy mindennapi létfenntartó tevekénységük megkönnyítésére új eszközöket, új megoldásokat keressenek, találjanak. A későbbiekben már tudatosan végezték ezeket a munkájukat megkönnyítő anyagok, eszközök fejlesztését, annak érdekében, hogy mindennapi tevékenységeiket kevésbé munkaigényessé és hatékonyabbá tegyék, ami azonban egyre inkább elvezetett a mozgásszegény életmód elterjedéséhez, amely napjainkban, a számítógépek, a televízió elterjedésével, szinte már járványszerű méreteket öltött. Az orvostudományban is olyan eljárások, kezelések, gyógyszerek kifejlesztésére került sor a technológiai fejlődés révén, amely viszont a várható élettartam jelentős növekedését eredményezte.
A technológiai fejlődés következtében megnövekedett ülőmunka és az orvostudomány fejlődésének következtében megnövekedett várható élettartam elvezetett korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájához a túlsúly, illetve az elhízás problematikájához, aminek következtében még számos egyéb betegség is társultak, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív és keringési, a mozgásszervi betegségek stb.
Egy ausztrál kutatócsoport foglalkozott ezzel a témakörrel, és megállapításaikról 2021-ben egy szakcikket is megjelentettek a technikai fejlődés és a fizikai inaktivitás kapcsolatának témakörében.
A jó és a rossz együttélése
A huszadik század hemzsegett azoktól a szellemi és technológiai felfedezésektől, találmányoktól, amelyek célja a munkát és a mindennapi életünket kevésbé megterhelő, a fizikai igénybevételt csökkentő eljárás kialakulása volt, ezzel párhuzamosan olyan orvosi találmányok, eljárások is részévé váltak a mindennapi gyógyításnak, melyek javították a betegségek korai diagnosztizálásának lehetőségét, a megelőzést, és ha mégis kialakult a betegség annak gyógyítását, kezelését. Ennek eredményeként a várható élettartam, a korábbi 35-40 évről, a huszadik században drasztikusan megnőtt, és jelenleg a gazdaságilag fejlett országokban már 80 év körülire tehető.
Azonban, ennek a technikai fejlődésnek volt egy kifejezetten káros, rossz oldala is, hiszen míg a technológiai fejlődés a társadalom, a gazdaság számára számos előnnyel járt, az új technológiák elterjedése viszont a mindennapi fizikai aktivitás jelentős csökkenéséhez is vezettek.
A fizikai aktivitás előnyeinek számos tudományos bizonyítéka ellenére a felmérések, a statisztikák azt mutatják, hogy a felnőttek és fiatalok többsége nem tartja be a WHO fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásait, melynek következtében a mozgásszegény vagyis a hipoaktív életmód, a fizikai aktivitás csökkenése és az ezzel együtt járó az üléssel töltött időtartam, az ülőmunka idejének növekedése vezetett az egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémához az elhízás járványszerű kialakulásával.
Nem hiába terjedt el az új frappáns, lényegretörő meghatározás mely szerint „az ülés az új dohányzás”
Ehhez még társult, hogy a 2019-ben elindult COVID-19 világjárvány következtében megnövekedett, a „Home Office” egyre terjedő intézménye, az online oktatás és a bezártság problematikája egyaránt.
Számos szociológiai felmérésből, kutatásból kiderült, hogy az emberek csak akkor változtatnak életmódjukon, mindennapi viselkedésükön, ha pozitív érzelmeket is tapasztalnak fizikai tevékenység során, és ezeket a pozitív érzelmeket a jövőben a sporttal társítják.
Míg a legtöbb online vagy okostelefonos tevékenység ma már elválaszthatatlanul összekapcsolódik az öröm és a kiteljesedés asszociációival, a fizikai tevékenység gondolata - annak ellenére, hogy ismerjük előnyeit - gyakran még nem.
Bár a tudományos megközelítés még gyerekcipőben jár, az első tanulmányok azt sugallják, hogy például a virtuális valóság technológiájával végzett gyakorlatok javíthatják a fizikai és szellemi jólétet, vagyis amennyiben a technológiai fejlődés növelheti a mozgásban fellelhető öröm érzését, akkor a fizikai aktivitás nagyobb elfogadottságához és jobb egészségügyi eredményekhez és ezen keresztül vezethet a jóléthez, ami viszont segíthet csökkenteni az elhízás járványát.
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpubh.2021.655491/full#h8