Érdekességek
Új élet, új erő Miért létfontosságú a rendszeres testmozgás a szervátültetésen átesett emberek számára? II. rész
2026.10.05Kevés információ áll rendelkezésre a szívátültetésen átesett betegek fizikai aktivitási szokásairól, illetve az egyéb, életmóddal összefüggő prevenciós intézkedésekről. Bár a szívátültetés története több mint 50 évre tekint vissza, a mai napig nem léteznek olyan irányelvek vagy állásfoglalások, amelyek részleteznék az átültetést követő prevenció és rehabilitáció sajátosságait.
A szívátültetésen átesett betegek egyértelműen nem tekinthetők egészséges, betegségmentes egyéneknek, ugyanakkor jelentősen különböznek a szívelégtelenségben szenvedőktől vagy a mechanikus keringés támogatásban részesülőktől is. Ezért a szívátültetést követő prevenciót és rehabilitációt kifejezetten ehhez a betegcsoporthoz kell igazítani, és multidiszciplináris jellegűnek kell lennie. A prevenciós és rehabilitációs programokat már a szívátültetést követő korai szakaszban el kell kezdeni, és a beavatkozást követő teljes időszak során folytatni kell.
Az életminőség a legfontosabb nyereség
A betegek szempontjából gyakran nem a laboreredmények jelentik a legfontosabb változást, hanem az, hogy miként érzik magukat a mindennapokban.
A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a rendszeresen mozgó transzplantált személyek jobb általános közérzetről számolnak be, kevésbé fáradékonyak, aktívabb társas életet élnek, és magasabb életminőséget tapasztalnak.
Egy szisztematikus áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy az edzésprogramok egyértelműen javíthatják a vesetranszplantált betegek életminőségét és elősegíthetik a rehabilitációt.
A mentális egészség szerepe
A szervátültetés nemcsak biológiai, hanem pszichológiai értelemben is jelentős életesemény, sok beteg tapasztal szorongást, depressziós tüneteket, bizonytalanságot, a szervátültetés sikertelenségétől, annak elvesztésétől való félelmet.
A műtét után az aktív életmód pozitív visszacsatolást nyújt. A betegek megtapasztalják, hogy szervezetük ismét képes teljesíteni, ami javítja az önbizalmat és az önhatékonyság érzését. A rendszeres mozgás egyúttal közösségi élményeket is kínálhat, különösen a transzplantált sportolók nemzetközi találkozóin és versenyein.
Tudományos kutatások megállapították, hogy számos kontextuális tényező befolyásolja a fizikai aktivitással kapcsolatos viselkedést. A hosszú távú fizikai aktivitás előmozdítására ígéretes stratégia lehet a fizikai aktivitási programok személyre szabása a betegek képességei és preferenciái alapján, a változtatás iránti belső és autonóm motiváció ösztönzése, illetve az autonómiát támogató, a beteg és az orvosok közös tervezésen alapuló cselekvési tervek kidolgozása, ennek jelentősége különösen fontos szívátültetésen átesett betegek különleges esete, hiszen a szívtranszplantált betegek helyzete sajátos. Az átültetett szív idegi kapcsolatai kezdetben hiányoznak vagy megváltoznak, ami eltérő pulzusválaszhoz és alkalmazkodási mechanizmusokhoz vezet. Emiatt a betegek terhelhetősége gyakran még sikeres transzplantáció után is elmarad az egészséges személyekétől.
Az utóbbi évek kutatásai szerint azonban a megfelelően felépített edzésprogramok jelentős javulást eredményezhetnek. Egy 2025-ben megjelent hálózati metaanalízis szerint a magas intenzitású intervallumos edzés (HIIT) és a kombinált edzésprogramok különösen hatékonyak voltak a maximális oxigénfelvétel javításában, miközben a vizsgálatokban nem jelentkeztek súlyos edzéssel összefüggő mellékhatások
Mennyi mozgás ajánlott?
A nemzetközi szakirodalom és a transzplantációs rehabilitációs ajánlások alapján a legtöbb stabil állapotú transzplantált számára javasolható: legalább heti 150 perc közepes intenzitású aerob aktivitás, a heti 2-3 alkalommal erősítő edzés, a rendszeres egyensúly- és mobilitásfejlesztés, az egyénre szabott terhelésnövelés orvosi ellenőrzés mellett. A sikeres szervátültetés és a rendszeres fizikai aktivitás egymást erősítő tényezők. A tudományos bizonyítékok alapján a megfelelően adagolt testmozgás javítja a fizikai teljesítőképességet, növeli az izomerőt, fokozza az életminőséget, támogatja a mentális egészséget és mérsékli a szív-érrendszeri kockázatokat.
A szervátültetés tehát nem a fizikai aktivitás végét jelenti, sokkal inkább egy új lehetőséget arra, hogy a betegek visszaszerezzék önállóságukat, erejüket és életkedvüket.
Szerkesztői megjegyzés: természetesen a pontos ajánlás mindig függ az átültetett szerv típusától, a transzplantáció óta eltelt időtől, az aktuális egészségi állapottól, valamint a társbetegségektől.
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11250379/
