Érdekességek
ITT A HÓ! Elő a sítalpakkal, sőt! A sífutás csökkenti a demencia és a depresszió kialakulásának lehetőségét
2019.12.10A Vasa-futás (Vasaloppet) - évenként megrendezett klasszikus stílusú sífutó verseny Svédországban, 1922 óta teljesítik a résztvevők a Sälen és Mora települések közötti 90 km távot - résztvevői körében elvégzett vizsgálatok a klasszikus sífutás egészségmegőrző szerepét bizonyítják.
A Lundi Egyetem kutatói szerint a síelők kevésbé voltak depressziósak és a vaszkuláris- demencia (az érrendszeri problémák okozta egyre fokozódó memória zavar) is ritkábban fordul elő náluk, valamint a Parkinson-kór is később jelentkezik.
Mindezek ellenére az Alzheimer-kór kialakulásában nincs protektív, védő hatása a sportnak.
A kutatók közel 200 000 főt vizsgáltak, akik részt vettek a Vasa-futáson, kontroll csoportként hasonló korú és nemű, de aktívan nem sportoló csoporttal hasonlították össze megfigyeléseiket. A vizsgálatok 1989 és 2010 közötti időszakra terjedtek ki.
A Lundi Egyetem kutatásának vezetője Tomas Deierborg szerint nagy volt az érdeklődés abból a szempontból, hogy kiderüljön, miképpen hat az évtizedeken át tartó sportnak a résztvevők egészségére. Egy korábbi tanulmányban már beszámoltak arról, hogy a Vasa-futáson résztvevőknél a szívinfarktus és bizonyos agyat érintő betegségek kialakulása kevéssé volt jellemző.
Az eredmények szerint a Vasa-futás résztvevőinél 50%-al kevesebb a vaszkuláris- demencia előfordulása, mint az azonos létszámú kontroll csoport esetében. Ami a korábbi kutatásnak ellentmondott az, az a megállapítás volt, hogy az Alzheimer-kór kialakulása nem csökkent a sífutás hatására, bár ezt korábban nem így gondolták.
A Vasa futáson résztvevők közül 233-man lettek demensek, ebből 40 fő vaszkuláris, 86 fő pedig Alzheimer-demenciában szenvedett. A kontroll populációban 319 ember volt demens, akiknél 72 esetben vaszkuláris, 95 esetben pedig Alzheimer jellegű betegség alakult ki.
Professzor Oskar Hansson, - aki szintén részt vett a kutatásban - szerint a sportnak az érrendszer károsodásaira van jó hatása és nem az olyan problémákra, amelyek molekuláris eredetűek, úgy, mint az Alzheimer-kór, amely során amiloid protein halmozódik fel az agyban. A „Malmö diéta és rák vizsgálat” során 20 000 embert vizsgáltak és hasonló eredményekre jutottak, mint a Vasa-futás résztvevőinek felmérése során az Alzheimer és vaszkuláris-demencia terén.
A Parkinson-kór vizsgálatánál elmondható, hogy a 21 év alatt 119 ember lett beteg a sportolói csoportból, míg 164 a kontroll csoportból. És úgy tűnik, hogy a fizikailag aktív emberek (Vasa-futók) és az átlag lakosság közti különbség az idő múlásával csökken. A pontos élettani folyamatok meghatározásához további vizsgálatok szükségesek, de az biztos, hogy az évtizedeken át sportoló egyéneknek lesz egy bizonyos motorikus tartaléka, és tovább őrzik meg a mobilitásukat, az agyban öregedéssel végbemenő változások ellenére.
A depresszió fele annyi embernél jelentkezett a sportolói körben, mint a kontroll csoportban. Összesen 3 075 ember lett depressziós, akikből 1 030 síelő és 2 045 kontroll ember volt. A férfiak és nők közötti különbségeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy azok a férfi sportolók, akik rövidebb idő alatt teljesítették a távot kevéssé lettek depressziósak, bár ez az élmezőnyre nem volt jellemző. A sífutó nők között azonban a gyorsabbak körében volt jelentős a különbség a depresszió kialakulásában az átlagemberekhez képest, bár nem volt olyan nagy a differencia, mint az ellenkező nemnél.
A tanulmány alapján tehát elmondható, hogy az életen át tartó sport, nem csak a fizikai, hanem a mentális egészségünket is segít megőrizni az elkerülhetetlen öregedés ellenére.
