Érdekességek

Van-e ideális időpont a testmozgásra?

A legtöbb dolgozó ember számára a mozgás legnagyobb kihívása sokszor nem az edzésprogram összeállítása, hanem annak az időnek megtalálása, hogy rendszeresen mozogjon. SŐT legyen rá egyáltalán ideje mozogni, mert a legyakoribb kifogás, hogy ajjaj, erre már nincs időm, és csak azután jön, hogy reggel vagy este, éhgyomorra vagy vacsora után, hétköznap vagy hétvégén, együtt vagy csoportban, szabadban vagy teremben?

Ha viszont már találtunk némi szabadidőt a testmozgásra, akkor az sem mindegy, hogy a napi ritmusunkban mikor találunk megfelelő időpontot, hiszen a modern kronobiológia – az élőlények biológiai ritmusait és az időhöz kötött működését vizsgáló tudomány – egyre több bizonyítékkal szolgál arra, hogy a testmozgás hatása, egészségünkre gyakorolt hatása nem független, annak időpontjától.

Szervezetünk belső órája folyamatosan szabályozza a hormontermelést, a testhőmérsékletet, az energiaellátást és az izomműködést.

Emiatt ugyanaz a séta, futás vagy erőedzés eltérő élettani választ válthat ki a nap különböző szakaszaiban. Ugyanakkor a kutatások legfontosabb üzenete továbbra is az, hogy az egészség szempontjából a rendszeres mozgás sokkal fontosabb, mint annak pontos időpontja.

A láthatatlan karmester: a biológiai óra

Minden sejtünk rendelkezik saját „óraszerkezettel”, amelyet a központi biológiai óra hangol össze. Ennek működését a CLOCK, BMAL1, PER és CRY gének összetett rendszere irányítja. Ezek a gének biztosítják, hogy a szervezet folyamatai közel 24 órás ritmust kövessenek, aminek következtében a nap során folyamatosan változik a testhőmérséklet, a vérnyomás, a pulzusszám, az izomerő, a koordináció, a hormonális környezet, valamint az energiafelhasználás hatékonysága.

A szervezet tehát nem ugyanabban az állapotban van reggel 7 órakor, mint délután 5 órakor.

Miért teljesítünk jobban délután?

A sport hatékonyságát vizsgáló legtöbb tudományos vizsgálat szerint az izomerő, a robbanékonyság és a maximális teljesítmény késő délután vagy kora este a legkedvezőbb.

Ennek több oka van, délután magasabb testhőmérsékletünk, hiszen az emberi test hőmérséklete ekkora éri el napi maximumát, melynek következtében melegebbek lesznek az izmok is, így gyorsabban húzódnak össze, rugalmasabbak és nagyobb erőkifejtésre képesek, ez olyan, mintha a szervezet természetes bemelegítést végezne. Délután hatékonyabb lesz az ideg-izom kapcsolat is, melynek következtében az idegrendszer reakcióideje ebben a napszakban gyakran kedvezőbb. Ez különösen fontos a gyors mozgást igénylő sportokban, a labdajátékokban, illetve bármely erőfejlesztésnél. Délután kedvezőbb a szervezet anyagcseréje is, ez azt jelenti, hogy a sejtek energiatermelése és az izomsejtek anyagcseréje szintén napi ritmust követ, ezt alátámasztják azon kutatások eredményei is, miszerint a mitokondriumok működése és az izomenergia-felhasználás hatékonysága is változik a napszak függvényében.

A reggeli mozgás különleges előnyei

Bár a legmagasabb teljesítmény általában délután jelentkezik, azonban a reggeli testmozgásnak is saját előnyei vannak. Kutatások szerint a reggeli edzés könnyebben épül be a napi rutinba, hiszen napközben több váratlan esemény is megszakíthatja tervünket, így reggeli testmozgás szokássá válásának fontos szerepe lehet.

Anyagcsere-előnyök

A reggeli mozgás javíthatja a vércukorszabályozást, az inzulinérzékenységet, és a testsúlykontrollt is. A reggeli fény és a reggeli fizikai aktivitás együttesen is segíti az egészséges cirkadián ritmus fenntartását. Ez különösen fontos az időseknél, az alvászavarban szenvedőknél, és a rendszertelen életmódot folytatók esetén, mint például a mentősök, a betegápolók, az orvosok, vagy a váltakozó ritmusban három műszakban dolgozók.

https://www.mdpi.com/2624-5175/7/2/18

További híreink