Érdekességek

Többszörös az összefüggés az egészséges életmód és a mentális jóllét között

A nem fertőző betegségek okán bekövetkező globális halálozás 74%-a összefüggésbe hozható a kockázatos, vagyis a nem egészséges életmóddal, életvezetéssel. A kockázatos egészségügyi magatartás közé tartozik a dohányzás, a mérsékelten túli alkoholfogyasztás, az egészségtelen és túlzásba vitt táplálék bevitel következtében bekövetkező túlsúly és ez utóbbival komoly összefüggésbe hozható fizikai inaktivitás. Az inaktivitást általában úgy definiálják, hogy hipoaktívnak, inaktívnak tekinthetők azok, akik nem érik el a fizikai aktivitásra vonatkozó nemzetközi irányelvek ajánlásait.

Ez a négy kockázatos viselkedés, - vagyis a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a nem kell mértékű fizikai aktivitás - közismert kockázati tényező a többszörös betegség, a funkcionális károsodás szempontjából.

Az egészségügyi magatartást, az egészséges életvezetést együttesen kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy ezek egymással nagymértékben összefüggenek. A felsoroltak közül még egyetlen kockázatos viselkedésforma is növeli a korai halálozás és más betegségek kockázatát, de ezt a kockázatot jelentős mértékben növeli, amennyiben ezek kumuláltan jelen vannak.

Még inkább kockázatos az a tény, amennyiben ezeknek az egészségre ártalmas viselkedéseknek az egészségünkre kifejtett ​​hatása az egész életünk során megmarad és felhalmozódik.

A felsorolt káros életviteli tényezők következményeinek kockázata életünk során tehát egyre növekszik mind a kockázatos viselkedés számával, mind az ilyen viselkedésnek az időbeli felhalmozódás mértékével összefüggésben. Például, az 50, 60 vagy 70 éves korban, illetve az addig el nem végzett fizikai aktivitás, vagy a megtartott dohányzás sokkal nagyobb kockázattal jár, aminek következtében 75 éves korban csökken a funkcionális kapacitás.

Rossz hír, hogy a korai felnőtt korban meglévő helytelen életmód hatásai összegződnek, de az kijelenthető, hogy a legtöbb egészségügyi viselkedésformához már a 30 éves kor előtt adaptálódunk, és ezek hatásának halmozódása már a középkorúak esetében megfigyelhető. Ezért a helyes életvezetés szempontjából elengedhetetlen annak megértése, hogy a fiatalkori kockázatos egészségügyi magatartás nagymértékben hozzájárul a felnőttkori káros egészségügyi eredményekhez, amelyek még fokozódnak a késői felnőttkor kezdetén, és az idősebb kor elérésekor.

A fentiekről tanúskodik egy a közelmúltban megjelent finn tanulmány eredménye is. Legfontosabb megállapítása, hogy mind a kockázatos egészségügyi magatartások száma, mind az ilyen viselkedésnek való kitettség időtartama növelheti a későbbi káros következmények kockázatát. A tanulmány a kockázatos egészségügyi viselkedés kumulatív asszociációit vizsgálta, mind a mentális jólét pozitív, mind negatív szempontjaival, egy egyedülállóan hosszú nyomon követési periódusa több mint 30 év alatt, a korai felnőttkortól egészen a késői felnőttkor kezdetéig.

A felmérésben résztvevők a ma 65. évesek, számuk 200–326 közötti. Az összegyűjtött adatokból kiszámították a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás és a fizikai inaktivitás kockázatos viselkedésének jelenlegi számát, mértékét, valamint ennek az időbeli felhalmozódását. A kockázati pontszámokat és a mentális jólétet (depressziós tünetek, pszichológiai jólét), illetve az egészségre vonatkozó (önértékelt egészség, anyagcsere-kockázati tényezők számának) adatok összefüggéseit a 36 éves kortól elemezték, nemek és az oktatáshoz igazított lineáris többszintű modellekkel.

A kapott eredmények szerint a jelenlegi kockázatos életviteli viselkedés több depressziós tünettel, alacsonyabb pszichológiai jóléttel, alacsonyabb önértékelt egészséggel és több anyagcsere-kockázati tényezővel társult.

Az időbeli kockázati pontszámok és az eredmények összefüggései még erősebbek voltak mind a depressziós tünetek, mind a pszichológiai jólét, mind az önértékelt egészségmetabolikus kockázati tényezők között. Az egyéni viselkedések között az alkoholfogyasztás időbeli kockázati pontszáma negatívan kapcsolódott a legtöbb eredményhez, míg a dohányzás a rosszabb mentális jóléthez és a fizikai inaktivitáshoz kapcsolódott, és ezek mind rosszabb egészségügyi eredményekhez vezettek.

Szerkesztői megjegyzés: A többszörös kockázatos egészségügyi viselkedés jelenlegi és időbeli felhalmozódása a rosszabb mentális jólléthez és az egészséghez kapcsolódott. Ezért a kóros és káros életvitel megelőzése már a korai felnőttkor és a középkori szakaszban is elengedhetetlen, a felhalmozódásuk elkerülése és az azt követő egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/07853890.2025.2479233#abstract

További híreink