Érdekességek
Az úszás is jó hatással lehet az egészséges csontsűrűségre
2019.06.29Az úszás nagyon egészséges sport, ahol a sérülések száma alacsony. Ugyanúgy, mint a kerékpározás a „low impact” (ez az edzésfajta kíméletesebb, alacsonyabb fizikai megterhelést jelent a szervezet számára) sportágak közé sorolható.
Azok a fiatalok, akik az úgynevezett „high impact” sportágakat (a kifejezés egy intenzív, izzasztó edzést takar, amelyben a szervezet nagyobb terhelésnek van kitéve, különösen a csontokat és az ízületeket veszi igénybe) űzik, mint például a labdarúgás, cselgáncs, kosár- kézilabda, azok esetében a csontjaik nagyobb ásványi anyag tartalommal (BMC) és nagyobb sűrűséggel (BMD) rendelkeznek, mint a kevésbé aktív hasonló korú fiatalok. A „high impact” mozgásformák gyermekkori gyakorlása a későbbekben a fiatal felnőtt korban, a csúcs csonttömeg növekedéséhez vezet, és ezáltal a korai csontritkulás megelőzésében van/lehet szerepe.
A köztudatban az a feltételezés él, hogy a víz felhajtóereje miatt azoknak a gyermekeknek, akik rendszeresen úsznak akár negatívan is befolyásolhatja a csontszerkezetét ez a mozgásforma.
A fiatal élsportolókon, ebben a témakörben végzett tudományos vizsgálatok eredményei nagyon eltérő és különböző eredményhez vezettek.
Számos keresztmetszeti vizsgálattal alátámasztották, hogy a csont ásványi anyag tartalma kisebb, valamint a csontsűrűségük is rosszabb a „low impact” sportot űző úszóknál, mint a „high impact” sportokat végzők, sőt még a nem sportoló gyermekek eredményei is kedvezőbbek voltak, mint az úszóké.
Azonban számos vizsgálatokban viszont nem találtak különbséget az úszóversenyzők csontsűrűségében és a csont ásványi anyag tartalmában összevetve a nem aktív fiatalok eredményeivel. Az egyik legújabb tudományos vizsgálatban olyan gyermek és ifjúsági úszókat vizsgáltak, akik „csak” megyei versenyzői szinten teljesítenek. Az élsportolókhoz képest kevesebb edzésszám jellemezte őket, átlagosan 5,7 órát edzettek hetente és a kontrollcsoportot is úgy választották ki, hogy kor, nem, testsúly, pubertációs szakasz, edzés idő, kálcium bevitel azonos legyen (egyeztetve a high impact sportágakkal).
A kutatás kezdetétől számítva egy, illetve két év elteltével vizsgálták meg a résztvevő úszókat és a kontroll csoportot is „csontminőség”-ük szempontjából. A kezdeti, vagyis az első vizsgálati időpontban az úszok a kora pubertás szakaszban voltak, így nagyobb testsúly kilogrammonkénti energiafelhasználás, több kálcium bevitel, több edzés idő a „low impact” és „high impact” sportokban jellemezte őket, valamint összességében aktívabbak is voltak a kontroll csoporthoz viszonyítva. A visszamérés során vagyis 12 és 24 hónap után a teljes test és a csípő csont ásványi anyag tartalom 4,2 és 6,1 %-al magasabb volt és ez a 24 hónap elteltével az úszók és ezt a kontroll csoport esetében is megfigyelték, vagyis az adatok szerint arányosan nőtt a csont ásványi anyag tartalma mindkét csoport esetében. Tehát nem találtak jelentős, szignifikáns különbséget a két csoport között.
A fenti vizsgálati eredmények alapján tehát az a következtetést vonható le, hogy a nem elit sportoló gyermek és ifjúsági versenyzők csontsűrűségére és ásványi anyag tartalmára vonatkozóan is meg kellene vizsgálni ezeket a jellemző paramétereket, hogy össze lehessen hasonlítani a „high impact” sportolók adataival.
