Érdekességek

A szívünk ritmusa – A szívünk napja 2026 kapcsán

Miért a mozgás a keringésünk legjobb gyógyszere?

A szívünk az egyik legcsodálatosabb szervünk. Egy átlagos élet során több milliárdszor dobban meg, szünet nélkül pumpálva az oxigént és az egyéb tápanyagokat a sejtjeinkhez. A Szívünk Napja alkalmából érdemes egy pillanatra megállni, és átgondolni, mit tehetünk a védelmében.

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a kulcs a rendszeres testmozgás

Az emberi szív az egyetlen olyan motor, amely soha nem kap szabadságot, és a mozgás nem luxus számá­ra, hanem az üzemanyag, amivel hosszabb távra tervezhetünk.

A rendszeres testmozgás edzés a szívnek, a keringés motorjának

A szív lényegében egy izom, egész életünkben – minimális pihenőkkel – dolgozik, méretéhez képest nagy erőkifejtésre képes és nem fárad el. Ahogyan a többi izmunk is erősebbé válik a terheléstől, úgy a szívizomzat is fejleszthető. A rendszeres edzés, a rendszeres mozgás hatására a szív munkája hatékonyabbá válik, és egyetlen összehúzódással több vért képes kilökni a keringésbe. Ez nyugalmi állapotban alacsonyabb pulzust eredményez, ami a szív hosszabb és egészségesebb élettartamának az egyik záloga.

A fizikai aktivitás ráadásul a teljes érrendszert védi, növeli az erek rugalmasságát és optimalizálja a vérnyomást, javítja a koleszterinszintet növelve a HDL, a „jó” és csökkentve az LDL a „rossz” koleszterinszintet. Segít a stressz levezetésében és a vércukorszint stabilizálásában.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentései szerint a leggyakoribb krónikus kórképek a keringési rendszer betegségei, melyek közül első helyen a magasvérnyomás-betegség áll. A statisztikák szerint a magas vérnyomással regisztrált felnőtt nők száma közel 15%-kal, míg a férfiaké 21%-kal nőtt az elmúlt másfél évtizedben. A Magyar Kardiológusok Társasága adatai szintén megerősítik, hogy hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálozási okot.

Magyarországon évente több mint 60 ezer ember veszíti életét keringési problémák miatt, vagyis majdnem minden második magyar ember haláláért ezek a kórképek felelősek

Mennyi mozgás elég ahhoz, hogy ezt szomorú statisztikai adatot megszépítsük?

Jó hír mindenkinek, ehhez nem kell a több kilométeres maratoni távot (42 195m) lefutni. Az egészségügyi világszervezet (WHO) tudományosan elfogadott irányelvei szerint hetente legalább 150–300 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgásra van szükségünk a szív egészségének megőrzéséhez. Ez napi szintre lebontva mindössze 20-40 percet vesz el életünkből, de sokkal többet ad hozzá és nem kell rögtön beiratkozni valamelyik sportklubba, hiszen a leginkább javasolt, könnyen elérhető mozgásformákat mindenki maga is elvégezheti, például dinamikus napi 20-30 perc sétával, Nordic Walkingozással vagy könnyedebb kocogással, bárhol és mindenféle drága sporteszköz igénybevétele nélkül, csak egy kényelmes cipő kell hozzá. De elmehetünk úszni vagy kerékpározni is. Ezek a mozgások is kiválóan átmozgatják szervezetünket, miközben kímélik az ízületeket. De a mindennapi aktív tevékenységek is szóba jöhetnek, hiszen minden számít – a házimunkától, kertészkedéstől a liftezés helyetti lépcsőzésig, – ami kissé megemeli a pulzust.

Ezek a hatások tudományosan bizonyítottak
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint (WHO) már heti két és fél óra (azaz napi 20 perc) mérsékelt intenzitású mozgás – legyen az akár tempós séta munkába menet vagy házimunka – 20%-kal csökkenti a szívbetegségek kialakulását. A rendszeres fizikai aktivitás jelentős testi és lelki egészségügyi előnyökkel jár.

Felnőttek esetében a fizikai aktivitás hozzájárul az olyan nem fertőző betegségek – mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések és a cukorbetegség – megelőzéséhez és kezeléséhez, továbbá enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, javítja az agy egészségét és fokozza az általános jóllétet.

Gyermekek és serdülők körében a fizikai aktivitás támogatja a csontok egészségét, elősegíti az izomzat egészséges növekedését és fejlődését, valamint javítja a mozgáskoordinációs és kognitív fejlődést.

A felnőttek 31%-a és a serdülők 80%-a nem éri el az ajánlott fizikai aktivitási szintet.

A felnőttek és serdülők körében tapasztalható fizikai inaktivitás csökkentésére kitűzött globális cél a 2010-es kiindulási értékhez képest 15%-os csökkenés 2030-ig.

A fizikai inaktivitás közegészségügyi ellátórendszerekre háruló költségeinek globális becslése a 2020 és 2030 közötti időszakra vonatkozóan mintegy 300 milliárd USA-dollár (évente hozzávetőleg 27 milliárd dollár), amennyiben nem sikerül csökkenteni a fizikai inaktivitás mértékét.

Bármilyen kevés mozgás is jobb, mint a semmi, és a több mindig hasznosabb.

Bár a hazai statisztikák ijesztőek, a jó hír az, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne tudatos életmóddal. A Szívünk Napja tökéletes apropó arra, hogy tegyünk egy ígéretet magunknak.

Szerkesztői megjegyzés: nem a sportág intenzitása számít, hanem a rendszeresség. Ha a mai naptól a lift helyett a lépcsőt választjuk, vagy leszállunk egy megállóval előbb a buszról, villamosról és gyalog megyünk haza vagy munkahelyünkre már tettünk valamit azért, hogy ne tartozzunk a negatív statisztikákba.

Talpra magyar, induljunk el még ma – a szívünk hálás lesz érte, mert a mozgás gyógyszer!

https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/physical-activity

További híreink