Érdekességek
Amikor fogyókúrával vagy anélkül elérjük a kívánt testsúlyunkat, akkor a testmozgás hozzájárul annak fenntartásához?
2025.09.18A fizikai aktivitás fontos eleme lehet a testsúly megtartásának a fogyás/fogyasztás után. Az elmúlt időszakban számos olyan tanulmány jelent meg a nemzetközi szakirodalomban, amelyek a testmozgást önmagában, a testmozgást diétával kombinálva, vagy csak diétával kombinálva vizsgálták a fogyás stratégiáinak meghatározása érdekében.
A következőkben ezen tanulmányokból mutatunk be néhány érdeklődésre számot tartó eredményt: Az egyik tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy: 1/ A szervezet homeosztázis iránti vágya több testmozgást igényel-e, mint amennyit korábban ajánlottak a fogyáshoz való hozzájáruláshoz, illetve, hogy: 2/ A testmozgás okozta energiavesztést kompenzálják-e az egyének azzal, hogy többet esznek, vagy csökkentik a nem testmozgással járó termogenezisüket? Harminchat túlsúlyos résztvevőt osztottak be 1/ vagy testmozgással kombinált kalóriakorlátozással, vagy csak kalóriakorlátozással kezelt két csoportokba, hogy meghatározzák, vajon a testmozgás fokozta-e a fogyási erőfeszítéseket. A kalóriadeficit állandó maradt a 6 hónapos vizsgálat során. Mindkét beavatkozás során 6 hónap alatt tíz százalékos fogyást értek el anélkül, hogy statisztikailag jelentős különbség lett volna a testzsír százalékos csökkenésében. A testmozgást végző csoportnak azonban további előnye volt a javuló aerob fittség.
A legalább 1 éves nyomon követéses vizsgálatokkal végzett szisztematikus áttekintés tehát azt mutatta, hogy azok az alanyok, akik csak testmozgást alkalmazták a fogyáshoz, minimális fogyást tapasztaltak
Egy következő tanulmányban 52 elhízott férfit vizsgáltak, akiknek BMI értéke 31,3 ± 2,0 kg/m2 volt. A randomizált, kontrollált vizsgálatban 7,5 kg-os testsúlycsökkenést mutattak ki a felmérés 3 hónapja alatt a csak testmozgással foglalkozó csoportban (16 férfi), ami összehasonlítható volt a kalóriamegvonásos másik csoportéval. A testmozgás időtartama a napi 700 kalóriás energiafelhasználás célján alapult (∼60 perc/nap), ami arra utal, hogy a klinikailag jelentős fogyás eléréséhez a 150 perc/hét minimális nemzeti egészségügyi ajánlásnál nagyobb testmozgásra lehet szükség.
Egy másik munkában, ahol 141 túlsúlyos vagy elhízott (BMI 31 kg/m2) férfit és nőt vizsgáltak ki tudtak mutatni a testmozgással elért súlycsökkenést. A testmozgást 10 hónapig felügyelték, a testmozgással egyenértékű kalóriacsökkentést heti 5 napon 400 vagy 600 kalóriával, a teljesítés aránya pedig 65% volt. Akik befejezték a vizsgálatot, azok esetében a súlycsökkenés 3,9 ± 4,9, illetve 5,2 ± 5,6 kg volt.
Ez klinikailag is jelentős súlycsökkenést mutat azonban a súlycsökkenés eléréséhez szükséges aktivitás mennyisége és annak időtartama ismét meghaladta az egészségre vonatkozó általános testmozgási ajánlásokat.
Egy következő cikkben nemcsak a hatékony súlycsökkenést (7% a felmérés 17 hete alatt) igazolták pusztán testmozgással, hanem a sovány testtömeg megőrzését és a maximális oxigénfogyasztás (VO2max) javulását is, összehasonlítva a hasonló energiadeficittel elért súlycsökkenéssel, pusztán kalóriamegvonással. Ez utóbbi mind a sovány testtömeg csökkenését, mind a VO2max csökkenését eredményezte. Ezenkívül, mint más, testmozgással elért súlycsökkenést kimutató vizsgálatokban, a testmozgás mennyisége jelentős volt, heti 7,4 ± 0,5 óra.
Szerkesztői megjegyzés: A bemutatott eredmények szerint tehát a hosszabb testmozgási időszakok nagyobb mértékben járultak hozzá a súlycsökkenéshez. A bemutatott eredmények szerint a legtöbb vizsgálati adat tehát azt mutatja, hogy az ajánlásokban megfogalmazott testmozgás önmagában nagyon kis szerepet játszik a fogyásban, ezért például az Amerikai Sportorvosi Kollégium állásfoglalása kimondja, hogy bár az ajánlott fizikai aktivitási szintek sokat segíthetnek a fogyásban, azonban akár napi 60 percre is szükség lehet, ha csak a testmozgásra támaszkodunk a fogyás érdekében, ami ugye az ajánlásokban megfogalmazott idő duplája.
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5556592/#B21
