Érdekességek

A serdülőkori életmód pozitívan befolyásolja a felnőttkori csontritkulás alakulását

A csontritkulás gyakran fordul elő az idős és posztmenopauzában lévő nőknél.

A csontritkulás egy nem visszafordítható állapot, DE a fiatal és felnőttkori életmód révén nagy mértékben lassítható.

A betegséget a csonttömeg csökkenése és a csontszerkezet romlása jellemzi, ami törékeny csontokhoz vezethet, amelyek fogyatékosságot és az életminőség romlását eredményezik, vagy akár növelik a halál kockázatát.

A serdülőkorban a csúcs csonttömeg kialakulása kritikus lehet a késő felnőttkorban.

A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány azt sugallja, hogy a csontsűrűség fiatalabb korban való 10%-os növekedése 13 évvel késleltetheti a csontritkulás felnőttkori kialakulását. A Nemzeti Egészségügyi Intézetek tudományos vizsgálatok alapján megállapították, hogy a csonttömeg 90% -a akár már a pubertás korban felhalmozódik, és ezen a téren a serdülőkor a legkritikusabb. Számos tanulmány számolt be arról, hogy mind a testmozgás, mind az étrend nagymértékben befolyásolja a csonttömeg felhalmozódását. 

Az alábbiakban egy a tajvani alsó és felső tagozatos iskolások fizikai aktivitásának és más fontos tényezőinek a csontok egészségi állapotára gyakorolt hatásainak vizsgálatáról számolunk be.

Az antropometriai, testösszetételbeli, a fizikai aktivitási és étrendi adatokat a tajvani Táplálkozási és Egészségügyi Felmérés (2010-2011) résztvevőitől szerezték be. A jelenlegi elemzésbe belefoglalták azoknak az adatait is, akikkel kérdőíves interjút és fizikális vizsgálatot is végeztek.

 Az eredmények azt mutatták, hogy az életkor, a testtömeg-index (BMI), a magasság és az étrend (élelmiszer-gyakorisági kérdőív) beállítása után a serdülők fizikai aktivitásának szintje jelentősen korrelált a felnőttkori csont ásványi sűrűségével (BMD) és a csont ásványianyag-tartalmával (BMC), és hasonló eredményeket figyeltek meg tizenéves lányoknál is. Az alanyokat az ágyéki gerinc szakasz csontsűrűség értékei és az un. Z-score értékek alapján csoportosították és a jobb értékkel rendelkezőket hasonlították össze a rosszabb Z-score értéket mutató személyekkel.

Összefoglalva,

a vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy mind a serdülők fizikai aktivitása, mind az ebben az életszakaszban végzett súlyzós, ellenállással végzett testedzés pozitív kapcsolatban van a felnőttkori csontsűrűség értékeivel.

A magasabb szintű fiatalkori fizikai aktivitás tehát nagymértékben hozzájárulhat a serdülők csonttömegének jobb felhalmozódásához, annak növekedéséhez és ezáltal a felnőttkorban elkerülhetetlen, de lassítható csont leépülés késleltetéséhez Tajvanon.

https://www.airitilibrary.com/Publication/alDetailedMesh1?DocID=U0003-0608201923201600

További híreink