Érdekességek

A rendszeres mozgás és a tanulási képességek között szoros a kapcsolat

Az idei tanév kezdet, és így a tanítási, tanulási időszak kezdetén igencsak időszerű kérdés, hogy a rendszeres testmozgás, a sport milyen kapcsolatban van a tanulási képességekkel. Javítja vagy rontja a tanulási képességeket merülhet fel a kérdés, az alábbiakban összefoglaljuk a rendszeres mindennapi testmozgás és a tanulási képességek közötti igen szoros kapcsolatot, hiszen ez az utóbbi években az egyik legintenzívebben kutatott terület az idegtudomány, a biokémia és a pszichológia kapcsolatában.

Az alábbiakban bemutatott eredmények összesége tudományosan alátámasztott összefüggéseken alapszik, így mindenképpen érdemes megfontolni, hogy tanulunk, mozgunk vagy a kettőt együtt gyakoroljuk.:

 1.A hippokampusz és a memória

A hippokampusz az agy egyik fő központja a tanulás, a memória és a térbeli tájékozódás szempontjából. A hippokampusz a kor előrehaladtával a felnőttkorban fokozatosan zsugorodik, ami a memóriakárosodáshoz és a demencia kockázatának növekedéséhez vezethet.

A hippokampális és a mediális temporális lebeny térfogata a jobb fittséggel rendelkező felnőtteknél nagyobb, illetve a rendszeres fizikai aktivitás/edzés növeli a hippokampális perfúziót. , de az, hogy az aerob edzés milyen mértékben módosíthatja a hippokampális térfogatot késői felnőttkorban, továbbra sem ismert.

Az aerob edzés hatása a tanulásra és a memóriára

Egy 2011-ben megjelent tanulmány szerzői 120 idős felnőttel végeztettek egy  randomizált, kontrollált vizsgálatot, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy az aerob edzés növeli-e az elülső hippokampusz méretét, ami a térbeli memória javulásához vezet. Eredményeik szerint a testmozgás 2%-kal növelte a hippokampális térfogatot, ezzel hatékonyan visszafordítva 1-2 évvel az életkorral összefüggő térfogatcsökkenést. Megállapították azt is, hogy a testmozgás következtében megnövekedett hippokampális térfogat mind a BDNF, mind a dentate gyrus neurogenezisének mediátorának magasabb szérumszintjével jár együtt. A BDNF az agyi eredetű neurotróf faktorra utal, ami a Brain-Derived Neurotrophic Factor rövidített elnevezése, egy fehérje, amely létfontosságú az idegrendszer fejlődéséhez, annak és működéséhez, az új idegsejtek növekedéséhez, valamint fontos szerepet játszik a tanulásban és a memóriában.  A dentate gyrus szintén a hippokampusz fontos része, amely felelős a tanulásért, a memóriáért és az érzelmek szabályozásáért. A rendszeres testmozgást nem végző kontrollcsoportban csökkent a  hippokampális térfogat, de a beavatkozás előtt magasabb fittséggel rendelkezők esetében részben mérséklődött ez a csökkenést, ami arra utal, hogy a fizikai fittség véd a térfogatcsökkenés ellen. A farokmag és a talamusz térfogatát a beavatkozás nem befolyásolta. Ezek az elméletileg fontos eredmények azt jelzik, hogy az aerob edzés hatékonyan visszafordítja a hippokampális térfogatcsökkenést késői felnőttkorban, amit a memóriafunkció javulása kísér.

Az aerob edzés tehát hatékonyan visszafordítja a hippokampális térfogatcsökkenést a késői felnőttkorban, amit a memóriafunkció javulása is kíséri.

Több MRI-vizsgálat – ezzel a vizsgálattal számos szervről és szervrendszerről nagy felbontású, sok információval rendelkező képet kaphatunk, amelyekkel sokféle betegség és kóros állapot is vizsgálható, ezek közül igen nagy jelentőséggel bír az idegrendszer, az agy és a gerincvelő vizsgálata – is kimutatta, hogy a rendszeres aerob mozgás, mint például a futás, az úszás, a kerékpározás igencsak megnöveli a hippokampusz térfogatát. Ez a növekedés összefügg a jobb emlékezeti teljesítménnyel.

2. Neurokémiai hatások

A testmozgás közvetlenül befolyásolja az agyban lejátszódó biokémiai folyamatokat

A mozgás hatására fokozódik a BDNF termelődése. Ez a fehérje serkenti az új idegsejtek képződését (neurogenezis) és a szinapszisok erősödését, így javul a memória és a tanulás képessége.

A rendszeres mozgás hatására megnő a dopamin, a szerotonin és a noradrenalin szintje, ami jobb hangulathoz, nagyobb motivációhoz és figyelemhez vezet, amely, ha közvetve is, de segíti a tanulási hatékonyságot.

A rendszeres testmozgás kiegyensúlyozza a kortizol, vagyis a stresszhormon szintjét. A magas stressz alatt a hippokampusz károsodhat, így a rendszeres testmozgás a sport védőhatású.

3. Agyi plaszticitás és asszociációs képesség

A mozgás serkenti a szinaptikus plaszticitást, vagyis az idegsejtek közötti kapcsolatok rugalmasságát.Ez az alapja annak, hogy az agy könnyebben tud új asszociációkat, összefüggéseket kialakítani, így kreatívabb lesz a gondolkodás, és javul a problémamegoldás képessége

4. Gyerekek és fiatalok esetében

Több iskolai kutatás ki mutatta azt is, hogy a rendszeres mozgást beiktató diákok magasabb szintű figyelmet mutattak az órákon, magasabb teszteredményeket értek el és kevesebb viselkedési problémájuk volt.

Már napi 20–30 perc közepes intenzitású mozgás például a futás, a játékos jellegű sport is mérhető javulást hozott a kognitív tesztekben.

5. Élethosszig hatások

Időseknél a mozgás csökkenti a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór kockázatát. A fizikai aktivitás fenntartja a hippokampusz térfogatát és a memóriafunkciókat még 70–80 éves korban is

A rendszeres testmozgás tehát növeli a hippokampusz méretét és aktivitását → jobb lesz a memóriánk. Fokozza a BDNF és más növekedési faktorok szintjét → új idegsejtek és kapcsolatok alakulhatnak ki.

Javítja a neurotranszmitterek (dopamin, noradrenalin, szerotonin egyensúlyát → nagyobb lesz a motiváció, jobb a hangulat, és javul a figyelem is. Serkenti a plaszticitást és az asszociációs képességet, és megelőzi a kognitív hanyatlást → ami élethosszig tartó nyereség.

https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.1015950108

További híreink