Érdekességek

Mozgás receptre II.

A hagyományos terápiás területeken, mint például a belgyógyászat, a kardiológia, a neurológia vagy az ortopédia területén a gyógyító eljárások egyik legfontosabb része a gyógyszeres kezelés. Szerencsére manapság azonban a gyógyszeres kezelés vagy a rehabilitációs eljárások mellett már egyre inkább előtérbe kerül az életmód megváltoztatás igénye is.

A fizikai aktivitás, mint terápia

Amennyiben összehasonlítjuk a rendszeres fizikai aktivitás és a gyógyszerek hatását, bizonyos esetekben megfigyelhetjük, hogy az előbbi általában jóval magasabb hatékonyságú is lehet. A rendszeres testmozgásnak mindenekelőtt pleiotróp hatása van, ami azt jelenti, hogy a mozgásnak ezen területen több és sokfélébb pozitív hatása van, amelyeket csak kevés „gyógyszer”-rel lehet elérni.

Epidemiológiai szempontból a rendszeres testmozgás a morbiditás és a halálozás tartós csökkenéséhez vezet, jóval inkább, mint a legtöbb gyógyszer.

Ezek a betegségekre gyakorolt ​​pozitív hatások ahhoz a mai, modern felfogáshoz vezettek, hogy a fizikai aktivitás tulajdonképpen kábítószerként működik, illetve, hogy a mozgás receptre mozgalmat minél szélesebb körben terjesszük a világban. Ezenkívül az se utolsó szempont, hogy a fizikai aktivitás jóval olcsóbb és könnyebben hozzáférhető, mint a legtöbb gyógyszer.

Mozgás=Egészség, Mozgás receptre.

A koszorúér-betegségben a fizikai aktivitás garantáltan a halálozási kockázat 30–40%-os csökkenését eredményezi. Számos metaanalízis is alátámasztja ezeket az adatokat. A szívroham utáni fizikai aktivitás alkalmazása tehát feltétlenül szükséges a jövőbeni egészséges életmód szempontjából.

Az artériás magas vérnyomásban a fizikai aktivitás átlagosan 5 és 10 Hgmm között csökkenti a szisztolés értékeket, emellett a további erőnléti edzések szintén csökkentik a vérnyomást, a legújabb tanulmányok szerint a kombinációs edzés az, amely a legerősebben befolyásolja a vérnyomás pozitív írányú  alakulását és ennek révén a magas vérnyomás okozta halálozás kockázata is csökkenthetők fizikai aktivitás révén, annak segítségével.

Régebben a szívelégtelenségben szenvedők esetében a fizikai pihenés kötelezően előírt terápia volt a gyógyszerek szedése mellett, az utóbbi években azonban kiderült, hogy éppen ennek az ellenkezője az igaz, vagyis ezekben az esetekben a tudatosan adagolt fizikai edzés a szívműködés javulásához vezet, és csökkenti a morbiditást és a mortalitást, ezt a tényt egy követéses vizsgálat eredményeiből levont következtetések írt tanulmány is megmutatta, mely szerint a fizikai aktivitás hatása tíz éves megfigyelés időszak után is fennáll.

Hasonló eredményeket tapasztaltak a kutatók a diabetes mellitus esetében is, hiszen okozati terápiaként a rendszeres fizikai aktivitás csökkentette az előírt gyógyszerek adagját vagy az adagolandó inzulin mennységét, és a fizikai aktivitás révén csökkent az inzulinrezisztencia is, hosszabb távon megfigyelhető, mind a morbiditás és mind a mortalitás akár 40% -kal csökkenése is. Manapság már a kettes típusú, idős kori diabetes mellitus terápiájában a  speciális étrend és esetleges gyógyszeres kezelés kiegészítéseként a rendszeres fizikai aktivitás mellőzése manapság már orvosi műhibának számít.

A testmozgás pozitív hatásait számos tüdőbetegség (CODP) esetében is leírták.

Krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél is javul az alkalmazott speciális edzés hatására a fizikai teljesítmény és így a vesefunkció is. A rendszeres, dialízis közbeni edzés alkalmazása révén jobb teljesítményt mutatnak a betegek összehasonlítva azon betegekkel, akik esetében ezt nem alkalmazták és ennek révén esetükben a dialízis időtartama is lerövidülhet. A dialízis alatt végzett edzésnek előírása a kísérő terápia részét kell képeznie.

Az onkológiában a testedzést is a terápia elengedhetetlen részének tekintik, különösen a kemoterápia során. Az emlőrákban szenvedő nőknek vagy a vastagbél- és prosztata rákban szenvedő férfiaknak igencsak előnyös a rendszeres fizikai aktivitást előírni a betegeknek és ez vonatkozik a daganatos megbetegedések egyéb típusaira is.

 A csontritkulás és a degeneratív gerincproblémák leginkább a rendszeres fizikai aktivitással kezelhetőek, de mindenképpen kerülni kell a nehéz súlyok emelését, így főleg a rendszeres séta, a futás vagy télen a sífutás jöhet számításba. 

A neurológiai spektrumból a Parkinson-kór és a korábbi stroke esetén abszolút javasot a rendszeres fizikai testedzés végzése.

A fáradtság-szindróma kezelésében a fizikai aktivitás az egyetlen hatékony kezelés. 

A pszichiátriában a rendszeres testmozgás, például a gyaloglás vagy a kerékpározás, a depresszió elleni küzdelem fontos és hatékony kiegészítő terápiája, míg a bipoláris betegségek esetében a fizikai aktivitással járó további terápiáról jelenleg is folynak vizsgálatok.

A demencia megelőzése érdekében az életmódváltáson (dohányzás, étrend, testsúly) kívül csak a rendszeres fizikai aktivitás alkalmazása bizonyult a leginkább eredményesnek, bár vannak olyan metaanalízisek eredményéből levont következtetések is, amelyek kritikusabb ítélik meg ezeket a bizonyítékokat. A demencia terápiája érdekében az edzés javítja a betegek hangulatát és társaikkal való együttműködésüket, ugyanakkor csökken az esések és sérülések kockázata is.

Rehabilitáció

A fizikai aktivitás elengedhetetlen, ha nem nélkülözhetetlen része a betegségek utáni felépülésnek, a rehabilitációnak. (folytatjuk)

https://link.springer.com/article/10.1007/BF03368027

További híreink