Érdekességek

Már heti 1-2 óra testmozgás is jelentős védelmet nyújt a különböző mentális betegség ellen.

A rendszeres mozgás akár a 4-szeresére is növelheti a szervezet saját opioid - azok a természetes, félszintetikus és szintetikus vegyületek, amelyek a morfinhoz hasonló helyen kötődnek a szervezet opioid receptoraihoz és ezen keresztül fejtik ki hatásukat - szintjének kibocsátását. Ezek az endorfinok főként az agykéreg elülső lebenyében és a limbikus rendszerben képződnek. Mindkét terület kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a fájdalomérzet tompításában. A rendszeres fizikai aktivitás hozzájárul a ’jólét’-hez, a megnövekedett önbecsüléshez, a megnövekedett agresszió csökkentéséhez, a problémáktól való optimális távolságtartáshoz, a negatív hangulatok gyengüléséhez és az általános stressz-ellenálláson alapuló jelentős pszichológiai előnyökhöz.

Az agy sérülésének elkerülése miatt nem árt persze a kellő óvatosság, főleg a kontakt sportok esetében (karate, boksz, labdarúgás, ketrecharc), mert a gyakori fejsérülések maradandó károsodásokhoz vezethetnek. Az elhízás ebben a tekintetben is negatív hatású, ami gyakran társul az ülő életmódhoz, főleg akkor amennyiben ez a fizikai hipoaktivitással is együtt jár - vagyis, hogy amennyiben munkánk révén sokat kell ülni és ezt nem próbáljuk a szabadidőnkben kellő mértékű fizikai aktivitással ellensúlyozni -, hiszen vizsgálatok bizonyítják, hogy a túlsúly már a középkorúaknál is növeli a demencia kockázatát.

Munkánk során már a rövid mozgásra fordított szünetek beiktatása is nagyban növelik az agy vérellátását, ilyenkor olyan mozgásformákat kell előnyben részesíteni, amely elménket is megdolgoztatja, ilyenek például a koordinációt igénylő mozgások. Amennyiben ezek a gyakorlatok már túl könnyűvé, megszokottá válnak, keresni kell egy újat, például kiváló megoldás lehet a sétálva tanulás.

 A túlsúly, a magas vérnyomás mellett a cukorbetegség kockázatát is növeli az inzulinrezisztencia kialakulása révén, ami viszont az ehhez nagyon hasonló neuronális inzulinrezisztencia kialakulásában is fontos szerepet játszhat. Az Alzheimer-kóros betegek agyában megváltozik egy fontos fehérje koncentrációja (MHC1), amelynek következtében pedig károsodik a memóriánk, hiszen csökken a szinapszisok száma, ami az Alzheimer-kór központi jelensége.

Akik életük során sokat sportolnak és már fiatalkoruktól hozzászoknak a rendszeres testmozgáshoz, nem dohányoznak, étkezéseik során előnyben részesítik a halat, a baromfit, a dióféléket, a zöld salátákat, a zöldségeket és gyümölcsöket, korlátozzák a zsíros és a vörös hús fogyasztását, azok esetében csökkenthet az életkorral összefüggő enyhe kognitív zavarokat kialakulása, vagyis a demencia kialakulásának kockázatát is.

További híreink