Érdekességek

Izomláz, Idegláz?

Izomláz és mechanikai stressz

Az izomláz meghatározására számos elmélet létezik, de többnyire úgy gondolják, hogy leginkább mikroszkopikus izomsérülések következménye, amelyek a nagy intenzitású vagy szokatlan fizikai aktivitás után jelentkeznek.

Ez a sérülés fokozott gyulladáshoz vezet és az izomban nyomásnövekedést okozhat, amely a mechanikai receptorokat aktiválhatja.

Azonban egyes újabb feltevések szerint az izomláz hátterében több olyan mechanizmus is állhat, amelyek az idegrendszer érintettségére utalnak, például a Piezo2 hiánya: hiszen normál esetben ezek a az izmokban és inakban található mechanoreceptorok érzékelik a szövetek feszülését és károsodását. A mikroszkopikus izomsérülések által generált nyomás vagy feszültség aktiválhatja ezeket a receptorokat, és fájdalomjelzést küldhet az agyba Ezek hiánya vagy hibás működése esetén ezeknek az ingereknek az érzékelése gyengébb lehet.

Ezeknek a következménye lehet például:

• Csökkent érzékenység az izomláz fájdalmára: Az érintettek kevésbé érzik az izomlázat, mert a Piezo2 csatorna nem továbbítja megfelelően a mechanikai nyomás vagy feszültség érzékeléséért felelős jeleket.
• Mozgások finomhangolásának hiánya: Ez súlyosbíthatja az izomsérülést, mert a test nem reagál optimálisan a fizikai stresszre.

Az izomlázat sokan még, hagyományosan az izomszövetek mikroszkopikus sérüléseihez és az azokat követő gyulladásos válaszhoz kötik. Azonban bekerült a köztudatba az "idegláz" kifejezés, amely a perifériás idegrendszer szerepét sugallja az izomláz kialakulásában. Ez egy igencsak érdekes hipotézis, és bizonyos kutatások alapján részben talán el is fogadható.

Az idegrendszer szerepe az izomlázban

Az izomláz hátterében tehát a mai felfogások szerint több mechanizmus is állhat, amelyek az idegrendszer érintettségére utalnak:

• Mechanoreceptorok aktivációja: Az izmokban és inakban található mechanoreceptorok, köztük a Piezo2 csatornák, érzékelik a szövetek feszülését és károsodását. A mikroszkopikus izomsérülések által generált nyomás vagy feszültség aktiválhatja ezeket a receptorokat, és fájdalomjelzést küldhet az agyba.
• Fájdalomérzékelő idegvégződések (nociceptorok): Az izomkárosodás következtében felszabaduló anyagok (például bradikinin, prosztaglandinok, ATP) aktiválják a nociceptorokat. Ezek az idegek továbbítják a fájdalom érzetét, amely az izomláz jellegzetes tünete lehet.
• Perifériás idegérzékenyítés: Az izomsérülést követő gyulladás növeli az idegvégződések érzékenységét, így kisebb inger is fájdalmat válthat ki.

Tudományos bizonyítékok

Bár a kutatások nagy része az izomláz gyulladásos és szöveti aspektusaira összpontosít, az idegrendszer szerepét is vizsgálják.

Néhány ehhez kapcsolódó tudományos megállapítás:

• Neuroinflammáció: Az izomlázhoz kapcsolódó gyulladás az idegrendszerben is aktiválhat folyamatokat. Például az izomból érkező fájdalomjelzések központi érzékenyítést idézhetnek elő a gerincvelőben vagy az agyban.
• Propriocepció és mechanikai érzékelés: A proprioceptív idegek és mechanoreceptorok, mint a Piezo2, szerepet játszanak az izomfeszültség érzékelésében. Ha ezek az idegek túlérzékenyek az izomkárosodás után, az izomlázhoz hasonló érzetek is jelentkezhetnek.
• Központi érzékenyítés: Hosszabb távon a központi idegrendszer is túlérzékeny lehet a perifériás ingerekre, amely az izomfájdalom fokozódásához vezethet.

Idegláz: Egy valós koncepció?

Az "idegláz" fogalma az izomláz fájdalomérzetének idegrendszeri komponensét ragadja meg. Míg az izomláz elsődlegesen az izomszövet sérüléseivel és a gyulladással kapcsolatos, az idegrendszer közreműködése is jelentős lehet:

• A fájdalomérzet jelentős részét a nociceptorok és a központi idegrendszer érzékenyítése közvetítheti.
• Egyes kutatások szerint a fájdalom mértéke nem mindig arányos az izomszövet károsodásával, ami az idegrendszer jelentős szerepére utal.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy az izomlázban az idegrendszer szerepét egyre inkább felismerik, és az "idegláz" kifejezés hasznos lehet annak leírására, hogy a fájdalomérzet hogyan kapcsolódik az idegrendszeri érzékenyítéshez és az ideg-fájdalom mechanizmusokhoz, azonban további kutatások szükségesek, de az idegi és izomfájdalom közötti kapcsolat ma már tudományosan is alátámasztott.

https://pdfs.semanticscholar.org/f68b/b90626ef60dfdc8d42bcbdece05d280e68e6.pdf

Antioxidants 2020, 9(3), 212; https://doi.org/10.3390/antiox9030212

További híreink