Főoldal / Hírek / Érdekességek / A fizikai aktivitás és a testtömegindex kapcsolata a szív-keringési betegségek kockázatával

Érdekességek

A fizikai aktivitás és a testtömegindex kapcsolata a szív-keringési betegségek kockázatával

2021.10.15

A túlsúly és az elhízás prevalenciája (az epidemiológiában prevalenciának nevezik az adott időpontban, illetve időszakban egy adott népességet érintő betegség előfordulási gyakoriságát) pandémiás méreteket öltött, és az ilyen testalkattal rendelkező emberek fokozott kardiometabolikus kockázatnak vannak kitéve.

Tudományos vizsgálatok eredményei alapján azonban elmondható, hogy a magas kardiorespirációs fittség (CRF) enyhítheti a túlsúlynak a kardiometabolikus egészségre gyakorolt káros hatásait, ezt a paradoxont a szakirodalom a "ha már kövér, legyen fitt" kifejezéssel jellemzi.

Egy nemrégiben megjelent nagy mintára kiterjedő, több tanulmányt elemző áttekintés, úgynevezett metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy

 

Mind a túlsúly/elhízás, mind az alacsony CRF egyaránt növelheti az idő előtti elhalálozás kockázatát.

A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) megléte esetében pedig az alacsony CRF valójában és egyértelműen erős kockázatot jelent.

 

Ezért a tudósok javaslatai alapján minden ország egészségügyi politikájának nagymértékben a megfelelő mértékű fizikai aktivitás elterjesztésére kellene összpontosítania, amelynek elsődleges célja a CRF javítása és sokkal kevésbé a testsúlycsökkentési, fogyási stratégiák népszerűsítésére.

A "ha már kövér legyen fitt" (vagyis, ha már emelkedett a testtömeg-indexe, vagyis a BMI értéke, akkor legalább legyen aktív) paradoxon létezésének tisztázása érdekében Spanyolországban több, mint 500 000 embert vizsgáltak különböző BMI-kategóriák és a fizikai aktivitási szintek alapján aszerint, hogy kinél milyen mértékű volt kardiovaszkuláris kockázati tényezők előfordulása.

A 18-64 év közötti résztvevőket BMI értékük alapján három csoportba soroltak:(normál BMI: 20,0–24,9 kg/m2, túlsúlyos BMI:25,0–29,9 kg/·m2 és elhízott BMI ≥ 30,0 kg/m2). Az önbevalláson alapuló fizikai aktivitású szintek alapján pedig "inaktívnak" (sem mérsékelt, sem erőteljes fizikaiaktivitást nem teljesítők, "nem megfelelően aktív", akik, nem feleltek meg a WHO által felnőtteknek javasolt fizikai aktivitási ajánlásoknak, azaz fizikai aktivitásuk a 75-150 perc/hét közé esett és a "rendszeresen aktív" csoport tagjai, akik megfeleltek a WHO által ajánlott 150 min/hét feletti mérsékelt vagy a 75 perc/hét feletti erőteljes fizikai aktivitásnak). Orvosi vizsgálatokból származó információkat szereztek be a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a magas 140/90 Hgmm vérnyomás betegség előfordulásáról.

A kapott adatok alapján összefüggést kerestek az egyes BMI kategóriák és az eltérő fizikai aktivitási csoportok és a CVD kockázati tényezők előfordulása között.

527 662 résztvevő adatait elemezték, akik közül 32% volt a nő; átlagos életkoruk 42,3 ± 9,4 év volt, átlagos BMI értékük pedig 26,2 ± 4,3 kg/m2 volt.

A résztvevők 42%-a volt normál súlyú, 41% -a túlsúlyos és 18% -a elhízott, a fizikai aktivitásuk alapján 63,5% volt „inaktív”, 12,3% „nem elég aktívnak” és 24,2% volt az, aki a „rendszeresen aktív” csoportba tartozott. A betegségek előfordulása alapján 30%-nak volt magas a koleszterinszintje, 15%-ának volt magas vérnyomás betegsége és 3%-uk szenvedett cukorbetegségben.

Megállapítást nyert, hogy a „rendszeresen aktív” és/ vagy a „nem eléggé aktív” csoport tagjai kellő védelemmel rendelkeztek az egyes BMI-kategóriákon belüli összes vizsgált betegség kockázati tényezőivel szemben az „inaktív” csoport tagjaihoz képest, vagyis a kellő mértékű fizikai aktivitás csökkentette a túlsúly okozta hátrányt.  

A cukorbetegség és a magas vérnyomás betegség esetében minél magasabb volt a fizikai aktivitás aránya, annál kisebb mértékű volt a megbetegedések aránya. A „rendszeresen aktív” és a „nem eléggé aktív” fizikai aktivitással rendelkezők esetében azonban nem kompenzálódtak a túlsúly és az elhízás negatív hatásai, tekintettel arra, hogy a túlsúlyos és az elhízott egyének nagyobb kardiovaszkuláris (CVD) kockázatnak voltak kitéve, mint a normál súlyú társaik, függetlenül a fizikai aktivitás szintjétől.

A fentiek alapján elmondható, hogy a nagy számú tudományos tanulmány alapján kapott eredmények egyértelműen alátámasztják, azt a figyelmeztetést/tanácsot, hogy

„Ha már kövér legyen fitt”

https://academic.oup.com/eurjpc/advancearticle/doi/10.1093/eurjpc/zwaa151/6105192?login=true




Kapcsolódó oldalak

Hírarchívum

Eseménynaptár

Támogatóink

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Magyar Olimpiai Bizottság
The Coca-Cola Foundation

Partnereink

Exercise is Medicine American College of Sports Medicine Magyar Sporttudományi Társaság Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem – Testnevelési és Sporttudományi Kar OSEI – Országos Sportegészségügyi Intézet Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Edzők Társasága Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség Webbeteg.hu Webbeteg.hu - SportolOK
Főoldal | Elérhetőség | Adatvédelem | Impresszum
© 2013 mozgásgyógyszer.hu