Érdekességek

A fizikai aktivitás okozta környezeti terhelés karbon lábnyoma

A „The Lancet Countdown” című szaklap 2024-es globális jelentése nemrégiben sürgető figyelmeztetést adott ki arra vonatkozóan, hogy az emberi egészséget milyen mértékben veszélyezteti az éghajlatváltozással kapcsolatos tétlenség. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy elértük a „visszafordíthatatlan pontot”, mivel a globális felmelegedés világszerte szisztematikusan aláássa a közegészségügyet.

De sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy az egészségünk érdekében végzett rendszeres fizikai aktivitásnak, a sportnak mekkora a karbon lábnyoma? A karbonlábnyom az emberi tevékenységek hatását méri az üvegházhatású gázok kibocsátására a légkörben, mértékegysége a szén-dioxid egyenérték (CO₂e), és ez a mérték az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás mértéke. 

Sokan nem is gondolnak bele, hogy az emberek egészsége szempontjából fontos területek is nagy mértékben környezetkárosító hatásúak lehetnek és így hozzájárulnak a környezetünk minőségéhez. Sokakban felmerülhet, hogy maga az egészségügyi rendszernek mekkora az környezetkárosító hatása. Az USA egészségügyi minisztériumának adatai azt mutatják, hogy az egészségügyi ágazat a globális üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának körülbelül 4,4%-áért, nagyjából 1,6 gigatonna CO2-ért felelős. A legnagyobb hozzájárulók az Egyesült Államok (546 millió tonna CO2-egyenérték), Kína (342 millió tonna CO2-egyenérték) és az Európai Unió (248 millió tonna CO2-egyenérték).

És mi a helyzet a fizikai aktivitással, tehetjük fel a kérdést

Az ajánlásokban megfogalmazott fizikai aktivitás karbonlábnyom hozzájárulására vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy

az aktív fizikai aktivitás, mint a gyaloglás és kerékpározás, általában alacsonyabb karbonlábnyommal jár, mint a motoros közlekedés.

A sportolás okozta extra energiaszükséglet miatti táplálékfogyasztás révén ugyan keletkeznek üvegházhatású gázkibocsátások, de ezek általában kisebbek, mint a gépjárműhasználatból eredők. Egy tanulmány szerint a gyaloglással megtett kilométerenként a táplálék előállításából származó kibocsátás 0,05 és 0,26 kg CO2e között lehet, a kerékpározásnál pedig kb. ennek a fele. 
Egy másik kutatás azt találta, hogy az egyetemi környezetben környezetbarát fizikai aktivitások például a gyaloglás a kerékpározás átlagosan 6,64 kg CO2 kibocsátás-csökkenést eredményeznek résztvevőnként, ami által az aktív mozgás a karbonlábnyom jelentős csökkenéséhez járul hozzá.
Tehát a fizikai aktivitás esetében a kibocsátások főleg a mozgáshoz szükséges plusz energia ellátásából származnak, és ezek jellemzően alacsonyabbak, mint a gépjárműhasználatból eredő karbonlábnyom, különösen, ha a fizikai aktivitás helyettesíti a motoros közlekedést. Részletes adattal a karbonlábnyom növekedés konkrét mértékére vonatkozóan a jellemzően ajánlott aktivitási szintek mellett a vizsgálatok környezettől és táplálkozási szokásoktól függően változnak, de a gyaloglás vagy kerékpározás kibocsátása kilométerenként néhány tized kg CO2-nek felel meg.

A fizikai aktivitás többféleképpen befolyásolhatja a személyes szén-dioxid-kibocsátást, elsősorban attól függően, hogy milyen közlekedési módot helyettesít vagy milyen jellegű az aktivitás. A gyaloglás, kerékpározás vagy e-kerékpározás használata a gépjárműhasználat helyett jelentős karbonkibocsátás-csökkenést eredményezhet, akár egyetlen napra is egy héten. Egy kutatás szerint a motoros közlekedésről való áttérés aktív közlekedési módokra akár 25%-kal is csökkentheti a személyes közlekedési szén-dioxid-kibocsátást.
Az aktív közlekedés által okozott plusz energiaszükséglet kompenzációjához a szervezet táplálékfogyasztása növekedhet, ami részben hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátáshoz, de ez a kibocsátás általában jelentősen alacsonyabb, mint a gépjárművek által okozott. Például gyaloglásnál a táplálék előállításából származó kibocsátás kilométerenként kb. 0,03–0,13 kg CO2 közötti lehet, ami töredéke az autózás károsanyag-kibocsátásának.
Fontos megjegyezni azonban, hogy a rendszeres fizikai aktivitás nem csak a közlekedési szokásokon keresztül járul hozzá a pozitív irányú karbonlábnyom változásához, hanem negatívan is. Maguk a sporttevékenységek, különösen a nagy energia- vagy infrastruktúra-igényűek, mint például bizonyos sportesemények, is növelhetik a szén-dioxid-kibocsátást. Példának okért megemlíthetjük, hogy az utolsó 2022-s katari labdarúgó világbajnokság stadionjaiban óriási légkondicionáló berendezésekkel tudták csak biztosítani, hogy a forróság ellenére elfogadható mértékű legyen a belső hőmérséklet.

Összefoglalva, a fizikai aktivitás, ha aktív közlekedési formaként jelenik meg, jelentősen csökkentheti a személyes szén-dioxid-kibocsátást, míg a túlzott energiaigényű sportok és az azok körüli logisztika növelheti azt. Az egyéni karbonlábnyom változása ezért a mozgás módjától és a kompenzáló életmódbeli szokásoktól is függ

https://www.nature.com/articles/s41598-020-66170-y

https://www.imperial.ac.uk/news/214235/ditching-walking-biking-just-week-cuts/
 

További híreink