Érdekességek
Állóképességi sportokkal edzhetjük az agyunkat? Mozgás és az agyműködés kapcsolata!
2021.10.01A sport, a rendszeres testmozgás nemcsak az izmokat és a csontokat erősíti és tartja fitten, hanem az agyat is. A koordinációt igénylő sportok elősegítik idegsejtjeink teljesítményét és segítenek kihasználni az agyunkban rejlő lehetőségeket.
Már mérsékelt fizikai aktivitás esetén is körülbelül 30% -kal nő az agyi vérkeringés, amennyiben viszont sokat ülünk romlik az agyi vérellátás és így kevesebb tápanyaghoz jut.
A megerőltető fizikai terhelés az egyik legerősebb inger a mintegy 80 milliárd agysejt működésének normális fenntartására, megőrzésére, illetve az új kapcsolatok, vagyis a új szinapszisok kialakítására, amelyeken keresztül az ingerület egyik idegsejtről átterjed a másikra, amely révén az agy működésének kapacitása is növekszik. Felnőtteknél, minden egyes idegsejt átlagosan mintegy 1 000 más idegsejttel képes a kapcsolat kialakításra, így ezeknek a szinapszisoknak a száma elérheti 100 billiót. Amennyiben az agyban működő összes idegpálya hosszát összeadnánk, közel 6 millió km távolságot kapnánk.
A sport, vagyis a fizikai aktivitás révén nemcsak az izmok fejlődését segítjük elő, hiszen ilyenkor javulnak a gondolkodási folyamatok is, növekszik az asszociációs képességünk, optimalizálni tudjuk az intelligenciánkból adódó lehetőségeinket, javul a tanulási és a memória képességünk egyaránt. A fizikai és szellemi tevékenység kombinációja, az új, bonyolultabb mozgások elsajátítása pozitív hatással van az agy teljesítményére, ez különösen a gyermekek és az idősek esetében ajánlatos.
Az agyban a hippokampusz az a központi terület, ami segíti a memóriánk működését és a térbeli tájékozódást, aminek mérete életkorunk előrehaladtával egyre kisebb méretű lesz, főleg akkor amennyiben az idősebbek nem rendszeresen, nem eleget és nem megfelelően módon mozognak.
A mozgás révén javuló agyi anyagcsere több száz kémiai anyag fokozott termelődéséhez vezet, beleértve az idegnövekedést okozó anyagokat, például az agyból származó növekedési faktort (BDNF), amelynek hiánya depresszióhoz vezethet, illetve a hírvivő anyagként ismert hormonok közül a dopamin, az adrenalin és a noradrenalin is.
