Érdekességek

Egyáltalán, miért van szükségünk testmozgásra?

Az ember és őseinek fizikai és szellemi képességei hosszú évek fejlődött olyanná, mint amilyen manapság. Az ősemberek esetében a létfenntartásukhoz szükséges élelem beszerzése csak komoly fizikai megterhelés révén volt lehetséges, akár gondolhatunk a gyűjtögetésre, akár az állatok elejtésére. Az ipari forradalom, de a múlt század közepéig a legtöbb kereső tevékenység is komoly fizikai igénybevétellel járt. Különösen az iparosodott országokban azonban csak az elmúlt évtizedekben változtak jelentősen az életkörülmények, aminek követeztében a fejlett társadalmakban nagy lett az élelmiszerbőség, másrészt az életünk szinte minden területén komolyabb fizikai erőfeszítés nélkül éljük mindennapjainkat. Génjeinket azonban bizonyos fokú fizikai aktivitásra „tervezték”, vagyis szervezetünk csak akkor működik megfelelően, amennyiben bizonyos mértékű energiát rendszeresen testmozgással használunk fel, így marad fenn szervezetünk egészsége és normális működése, ebből következik, hogy a rendszeres fizikai aktivitás egy teljesen normális tevékenység és abszolút nem egészségtelen.

A mozgás igénye a génjeinkben van

Az élőlények túlélésének szempontjából mindig is kulcsfontosságú volt, hogy gyorsan tudjunk reagálni a környezet állandóan megnyilvánuló változásaira, például veszély esetén villámgyorsan próbálunk menekülni és megvédeni magunkat, vagy fenntartani a normális testhőmérsékletet hidegben vagy melegben.

Az emberi szervezetben a környezethez való állandó, létfontosságú alkalmazkodására szolgáló biológiai program sok millió éves, és az un. stresszreakció, még ma is folyamatosan zajlik az emberek és más magasabb élőlények esetében.

Bármiféle mozgás, így a testmozgás is folyamatosan energiát használ

Még az olyan alapvető funkciókhoz is, mint a szív munkája, a légzés, a keringés, az emésztés, az anyagcsere, vagy akár csak a gondolkodás, az agyi aktivitás is folyamatosan igényli az energiát, vagyis a testünk működéséhez energiára van szükségünk.

Normál állapotban az energiaegyensúly az úgynevezett homeosztázis kiegyensúlyozott. Azonban – tudatosan vagy öntudatlanul –, de folyamatosan reagálunk a környezetből származó új és változó intenzitású ingerekre, vagyis aktívak vagyunk és ez nagyobb energiafogyasztást vagyis nagyobb energiaigényt eredményez.

Szervezetünk állandóan alkalmazkodik egy új "belső egyensúlyhoz".

Csak a stresszre adott válasznak ez a biológiai programja teszi lehetővé a szervezet számára, hogy újabb, további energiát biztosítson, és – az igénytől függően – különböző teljesítményszinteket biztosítson.

Hogyan hat, miképpen befolyásolja a mozgás a szervezetünket

A rendszeres fizikai aktivitás alapvető szükséges a szervezet normális működéséhez és az állandóan változó teljesítményű tevékenység fenntartásához, hiszen a szervezet folyamatosan alkalmazkodik a különböző emberek fizikai aktivitásának eltérő mértékéhez és típusához. Attól függően, hogy a test mennyire stresszes, a teljesítmény növekszik vagy csökken, vagy változatlan marad.

A testünk megfelelő működéséhez valamilyen mértékű stresszre mindig szüksége van.

Szervezetünk viszont érzékenyebbé válik a funkcionális, működésbeli rendellenességekre vagy betegségekre, abban az esetben, ha nem „eddzük”, nem használjuk eléggé.

A "mozgásdózis" döntő fontosságú

Ha a terhelés elég intenzív és megfelelő időtartamú, akkor például az izomban a növekedési folyamatok aktiválódni fognak, de ha egy törött testrészünket néhány hétig nem tudjuk használni, akkor az érintett izmok vékonyabbá és gyengébbé válnak. A rehabilitáció, a gyógyulás során viszont a gyenge, nem használt izmok már normál testmozgással is visszanyerik az erejüket. SŐT, célzott terápiával ez a gyengeség gyorsabban is kompenzálható.

Ha azonban a mozgás intenzitása, mértéke túl magas, az izom-csontrendszer nem tud megfelelően alkalmazkodni, aminek eredményeként sérülések léphetnek fel, különösen az ínakban és az ízületekben.

Az izom-csontrendszer izmokból, ínakból, szalagokból, csontokból és ízületekből áll. Interakciójuk biztosítja a megfelelő testtartást és lehetővé teszi a mozgást. Az izmok gyorsabban alkalmazkodnak a stresszhez, mint az ínak, szalagok, csontok vagy ízületi porcok, mivel jobb a vérkeringésük. Az erős izomzat támogatja a mozgásszervi rendszert, különösen a térd, a vállízületek és a gerinc számára.

A rendszeres stressz-ingerek növelik a csontok sűrűségét és az ízületek rugalmasságát.

A mozgás hatása az izmokra

Az emberi szervezet, több mint 650 különböző izomból áll, ami a testtömeg körülbelül 40 százalékát teszi ki - nőknél kevesebb, férfiaknál valamennyivel több. A vázizmok segítségével aktívan tudunk helyváltoztató mozgásokat végezni. Az izom sok izomsejtből áll, amelyek aktívan képesek rövidülni vagy passzívan megnyúlni. A miofibrillumok (aktin, miozin), az izomsejtek összehúzódásért felelős fehérjéi, amelyek segítségével az izomsejt képes összehúzódásra, az un, csúszó mechanizmuson keresztül, amikor is az un. kereszthidak segítségével, az ingerület hatására ezek a szálacskák egymásba csúsznak. Ehhez az összehúzódáshoz, de főleg az elernyedéshez energiára van szükségünk.

Az, hogy a mozgás hogyan befolyásolja az izmokat, a terhelés típusától és mértékétől egyaránt függ. Az alacsony intenzitású és hosszabb időtartamú fizikai aktivitás – azaz az állóképességi mozgás – javítja az aerob energia-anyagcserét és növeli az állóképességi teljesítményt. A nagy erőterheléssel járó, rövid időtartamú mozgás az izmok keresztmetszetének, vastagságának növekedését váltja ki, és így növeli az erőteljesítményt.

További híreink