Érdekességek

Nagy melegben végzett sportolás élettani korlátjai A hipertermia a fő meghatározó tényező az edzés, a sportolás teljesítményében

A nagy melegben végzett fizikai tevékenység jelentős változásokat okoz a szív- és érrendszeri, a hőszabályozási, az anyagcsere- és a neuromuszkuláris funkciókban. Úgy tűnik, hogy a hőségben a hipertermia (amikor a test hőmérséklete meghaladja a normál értéket) a fő meghatározó tényező az edzés teljesítményében. Így minden olyan a maghőmérséklet emelkedését csillapító stratégia hozzájárulhat a jobb edzésteljesítményhez.

A meleghez való akklimatizáció, az edzés előtti hűtés és a folyadékbevitel csökkenti a fiziológiai és pszichofizikai terhelést a hőségben végzett edzés során, és javítja a teljesítményt.
 

A megerőltető testmozgással összefüggő megnövekedett metabolikus hőtermelés, a megemelkedett környezeti hőmérséklet és/vagy a magas páratartalom miatti hőelvezetés károsodásával kombinálva komoly fiziológiai kihívást jelent az edző sportoló számára.

Az emberi szív- és érrendszer szempontjából az egyik legnagyobb stressz (kivéve a súlyos vérzést) a testmozgás és a hipertermia kombinációja. Ezek a stresszorok együtt életveszélyes kihívásokat jelenthetnek, különösen a rendkívül motivált sportolók számára, akik nagy hőségben is sokszor túlzásba esnek az eredményért forró környezetben. A túlzott magas hőmérsékleten végzett fizikai terhelés során növekszik a hőstressz, az edzés teljesítménye csökken, és megnő a hősérülések kockázata.

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták az állóképesség csökkenését, a fáradtságig eltelt idő és a meleg körülmények között elért teljesítmény összefüggésében. Ezenkívül az edzés előtti melegítés csökkenti az állóképességi gyakorlatok iránti toleranciát. Hasonló hő okozta teljesítménycsökkenés figyelhető meg a nagy intenzitású, sprint gyakorlatok során. Kevesebb vizsgálatot végeztek a versenyek, vagyis a terepkörülmények között, de megfigyelhető, hogy a maratoni táv lefutása közben a hőstressz hozzájárul a teljesítmény csökkenéséhez. A futásteljesítmény és így a maratoni táv (42 198 m) lefutásához szükséges idő 2–3%-kal nőtt, ha a WBGT,  - vagyis az a faktor, ami az egyszerű hőmérsékletméréstől eltérően mind a négy fő környezeti hőtényezőt figyelembe veszi: a levegő hőmérsékletét, a páratartalmat, a sugárzó hőt és a levegő mozgását - meghaladta a 20 °C-ot.

Fiziológiai és metabolikus tényezők a fáradtságban.

Potenciálisan számos fiziológiai és metabolikus tényező járul hozzá a melegben végzett edzés során tapasztalt túlzott fáradtsághoz. Ezek közé tartozik az energia-anyagcsere, a szív- és érrendszer működésének és a folyadékháztartásnak, valamint a központi idegrendszer működésének és a motoros tevékenységnek a megváltozása. Ezek a tényezők mindegyike hozzájárul valamilyen módon, a melegben végzett edzés során fellépő fáradtság kialakulásához.

Stratégiák az edzés teljesítményének fokozására a hőségben

Úgy tűnik, hogy a hipertermia a fáradtság fő tényezője a hőségben végzett megerőltető testmozgás során, az edzési teljesítményt fokozó stratégiák elsődleges célja a test maghőmérséklet-emelkedésének mérséklése.

Hatékony stratégiák közé tartozik a negatív következmények kivédése érdekében az akklimatizáció, az előhűtés és a folyadékbevitel.

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1440244007001466

További híreink